Kutyaposta

Na nem: Csigapostás márpedig nem leszek! Pedig egy nemrég érkezett levél lényegében erre sarkalna, amely egy achát csiga – aki Csigusz névre (nem)hallgat – és egy 16 éves cica barátkozásáról szól. Hogy nem írtam barátságot, annak oka: Csigusz valószínűleg mit sem sejt arról, hogy egy cirmos rajongója akadt…

Az, hogy különböző fajok között barátság alakulhat ki, ebben elsősorban mi magunk, emberek mutatunk jó példát, hiszen se szeri, se száma az ember és a legkülönfélébb állatok között szövődő kapcsolatoknak. Persze itt is elsősorban az ember-kutya cimboraság a meghatározó: ez a szövetség egyedülálló, sok tíz-, akár százezer éve tart.

Sokkal érdekesebbek az állatok között kialakuló barátságok, különösen azok, amelyekben mondjuk egy növényevő és egy húsevő haverkodik; nem egy esetben saját zsákmányállatát öleli a ragadozó. Ismert történet Kincsemé, a világhírű versenylóé, aki életre szóló barátságot kötött idomárja macskájával. A macsekot még a külföldi versenyekre is vele kellett vinni, mert Kincsem nyugtalan volt, ha nem volt közelében a cica.

Az internet tele van kedves és megható történetekkel, remek képekkel az állatvilág legfurcsább párjairól. Ilyen például egy Anjana nevű csimpánz és az általa (is) nevelt tigriskölyök története: a kis fenevad Anjana fején lovagol, ölében alszik, sőt a csimpánz eteti cumisüvegből, amikor megéhezik. A kacsákról sem hittem volna, hogy vonzódnak a kutyákhoz! Egy George nevű labrador mély depresszióba esett, amikor meghalt kutyatársa. Nem evett, nem mozdult, a halálra készült. Ekkor valahonnan előkerült egy hófehér kacsa, és George újra élni akart. Azóta együtt sétálnak, esznek, alszanak: ha a kacsa akarja, George még a fekhelyét is átengedi…

De látható fotó rókával összebújó kakassal, oroszlán kisbáránnyal, kecskén lovagoló hosszúfarkú majommal, elefánt kutyájával, kis majomgyerek galambjával, papagáj macskával(!); mackó és majom, strucc és zsiráf, mókus és galamb, jegesmedve és szánhúzó kutya. És végül íme, Szabó Zsuzsa olvasónk kedves levele:

„Van egy tizenhat éves cicám és egy ajándékba kapott achát csigám. A világ legjobb barátai. Rozika, a cica szinte anyáskodik felette, irányítja, hívja magához, ami ugye nem igazán jön össze. Ha Csigusz nem jön ki a dobozából, odaül mellé és várja. Amikor elindul, árgus szemekkel figyeli, sokszor kacérkodik vele. Persze ő ezt nem igazán érti, de járja a maga útját. Nagy öröm nézni ezt a két kis csodát, nem gondoltam volna, hogy egy kis csigát is ennyire meg lehet szeretni. Nekünk sikerült.”