Megéri nyomni a pedált

DRÓTSZAMÁRON suhanni remek dolog – egyre több városban ébrednek rá, és több mint ezer kilométer új kerékpárút ad erre lehetőséget. Egerben a minap közös bringázásra várták a családokat, és megtudtuk, mi kell a biztonságos tekeréshez.

Család-otthonPalágyi Edit2016. 09. 13. kedd2016. 09. 13.

Fotó: Gal Gabor

Megéri nyomni a pedált Fotó: Gal Gabor

Eger tüdeje az Érsekkert, ezért ide invitálták a bringázó családokat, melyekből egyre több akad a városban. Az utóbbi hónapokban 10 km kerékpárút épült, s kerekezhetünk vadregényes környezetben, akár közvetlenül az Eger-patak partján is. Nincs ezzel egyedül a hevesi megyeszékhely: az elmúlt 7 évben több mint 1000 kilométernyi kerékpárutat építettek hazánkban uniós és hazai forrásból. Hamarosan a Tisza-tó is teljes egészében körbekerekezhető lesz. Minden ötödik magyar számára elsődleges, naponta használt közlekedési eszköz a bicikli, s ezzel dobogósok vagyunk európai viszonylatban. Nem mindegy azonban, hogyan pedálozunk… Az egész napos egri program célja volt, hogy a biztonságos kerékpározást már egészen kicsi korban megtanulhassák a gyerekek, a nagyobbak pedig felfrissíthessék elméleti és gyakorlati ismereteiket.

Sok család számára már életforma a biciklizés.

Bíró Balázsék például nem csupán lakóhelyükön, Egerszóláton járták már be bringával az utakat, de gyakran behozzák a két gyermeküket a városba is. A 4 és 6 éves fiúk főleg azt élvezik, ha a patak partján futó utat választhatják, de most az Érsekkertbe is szívesen jöttek. S ha már itt vannak, elindulnak a szökőkút körül meghirdetett versenyen is…

Akadtak azért korosabb résztvevők is a rendezvényen, melynek egyik házigazdája az Egri Hegyikerékpáros Egyesület volt. Lakatos Ede például azt meséli, hogy 7 éve télvíz idején is biciklivel jár dolgozni Bélapátfalváról Egerbe, ez legalább 40 km-t jelent naponta. Igaz, hogy már 53 éves, de nem panaszkodhat az állóképességére, hiszen a Bükk-maraton 38 km-es távját is többször megtette.

Első-hátsó lámpa, csengő, a küllőre prizma, ezek nélkül el se induljunk, de ajánlott a sisak is – sorolja a kerékpár kötelező tartozékait Erdélyi Róbert, a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság titkára. A világítást újabban már a ruhán is viselhetjük, láthatósági mellény pedig csak éjszaka és országúton kötelező. A rendőr alezredes szerint élő dinamit az az ember, aki KRESZ-jártasság nélkül pattan nyeregbe. A kerékpárra ugyan nem kell jogosítvány, de a szabályokat ismerni kell, hiszen a biciklis és a gyalogos egy balesetben mindig védtelen. Így például jó tudni, hogy a zebrán csak tolva lehet átmenni kerékpárral. A kocsmából hazakerekező részeg bicajosok továbbra is az utak rémei, bár falun ez szinte „népszokás”. A nyeregben ugyan nincs teljes szesztilalom, de az már nem közlekedésre alkalmas állapot, ha valaki csak útpadkától útpadkáig cikk-cakkozva képes haladni – okít a rendőrtiszt.

Két keréken haladni egészséges, sőt akár életmentő is lehet. Az egriek gyakorta látják az utakon elsuhanni Víg Lajost, aki hajdan 100 órás kerékpározásokat is szervezett a városban egyesületével, a Tekergőkkel. Nyugdíjasként aztán kissé elkényelmesedett, már fújtatott, izzadt – meséli –, majd jött egy infarktus. Szerencsésen túlélte, s akkor elhatározta, nem adja meg magát. Újra nyeregbe pattant, s bár kezdetben csak 10 km-t vállalt naponta, később ezt feltornázta 30-ra. Ma vannak erős napjai, amikor 100 km-t is megtesz, közben persze figyeli a pulzusszámlálót. Egyedül az bosszantja, hogy a megépült kerékpárutakat láthatóan nem gondozzák, sok helyen katasztrofális állapotban vannak. Lajos kitartó, a terheléses vizsgálaton kis híján elszállt vele a bicikli, úgy nyomta a pedált. Nekem megsúgja, de kéri, ne áruljam el azt orvosának: a nagyobb tekerésekre, ha pl. a Kékes-tetőre indul, korpás zsemlét és töpörtyűt visz magával…

Ezek is érdekelhetnek