Család-otthon

Tudjuk olvasmányainkból, mások meséiből – esetleg saját tapasztalatunkból –, hogy a legcsalóbb csalók naprakészek a technika területén. Manapság már olyan eszközöket használnak, mint a mobiltelefon, az internet vagy a bankkártya.
Még az ünnepek előtt érdekes bejelentést tett a feleségem. Közölte a családdal, hogy, sok év óta először, ezúttal ne számítsunk arra, hogy ő töltött káposztát főzzön és bejglit süssön. Mint indoklásában elmondta, két okból sem produkálja a fenséges étkeket. Először, mert egészségtelenek, másodszor pedig, mert bárhova megyünk vendégségbe, majd ilyennel traktálnak. Megtanultam már, hogy minden, ami jó az életben, az vagy erkölcstelen vagy egészségtelen, így ellenérvem sem volt.
„Bibere necesse est, vivere non est necesse”, vagyis: inni muszáj, élni nem… Ha kérhetem, a latinosok ne kapják fel a fejüket, tudom én, hogy Pompeiusnál a mondat még a szokásos hajózni muszájjal kezdődött – hajósait biztatta imígyen, amikor viharban kellett gabonát szállítaniuk Szicíliából Rómába –, de hát ugyan melyikünk akarna télvíz idején hülye gabonát hajóztatni?
Unokahúgomért megyünk anyjával a bölcsődébe. Amíg várjuk, nézegetem a falra kitett névsort. Cinthia, Dorina, Vivienből és Fanniból kettő-kettő, Klariszsza, Dzsennifer – közöttük szerényen meghúzódik egy Kata, egy Anna és a mi Violánk. A fiúk között több a hagyományos név, Péter, Gábor sőt: egy János! De aztán itt is arat Roland, Dominik, Márió, meg a magyarosak: Botond, Levente, Kolos.
Születésnapi köszöntésre érkezünk egy ötgyerekes családhoz, Tóth Zoltánékhoz, ahol a legnagyobb lány, Panni hatalmas, házi készítésű tortáján 19 szál gyertya fénylik. S ez még mind semmi! A lány már fiatalasszony, ifjú férje ölében tartja másfél éves kisfiukat, Rolandot. A szűkebb család tehát nem hét, hanem kilenc lelket számlál.
Húszezer gyermek van Magyarországon állami gondozásban, és kétezer család vár örökbe fogadható gyerekre. Pillanatkép egy rendszerről, amely gyermekeket eszik, és amelyet megesznek a gyerekek.
Az ünnep szent idő – így tartották régen a bölcsek. Az istenek jelenléte megakasztja a hétköznapokat, mintha az idő sodrását is megállítaná. Ebben leledzik az ünnep öröme és olykor veszélye: emlékek tolulnak elő, eszünkbe jutnak a családi legendárium történetei, múltunk összetartó vagy épp szétválasztó epizódjai.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.