Parányi porszem – nagy probléma

Egyre több a szmogriadó Magyarországon, ilyenkor a levegőben terjengő szállópor már az egészségünkre is veszélyes. A parányi, levegőben szálló részecskék már egészen kis koncentrációban is növelik az idő előtti halálozás kockázatát.

Család-otthonHabik Erzsébet2022. 02. 18. péntek2022. 02. 18.

Kép: Füst falu kémény szennyezés károsanyag levegő légszennyezés fatüzelés kályha smog 2016 12 09 Fotó: Kállai Márton

Parányi porszem – nagy probléma
Füst falu kémény szennyezés károsanyag levegő légszennyezés fatüzelés kályha smog 2016 12 09 Fotó: Kállai Márton

A téli hónapokban jelentkező légszennyezettség rendre visszatérő probléma, de minden év­­szakban előfordulnak olyan időszakok, amikor átmenetileg romlik a levegő minősége. A szennyező anyagok közül talán a szállópor – a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű (PM10) részecskék – a legveszélyesebb. A korszerű mérőműszerek ezen belül már a PM2.5, azaz a 2,5 mikrométernél kisebb, különösen nagy kockázatot rejtő részecskéket is képesek kimutatni.

E láthatatlan szennyezők azért olyan veszélyesek, mert az emberi szervezet védelmi rendszerei kevésbé hatékonyan képesek kiszűrni őket, így mélyebbre hatolnak a tüdőben, sőt felhalmozódnak ott, és hosszabb távon súlyos, akár halálos egészségkárosodást is okozhatnak – írja a privatbankar.hu. A szállópor növeli az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy éppen a tüdőrák kockázatát.

A PM2.5 részecskék a tüdőn keresztül a véráramba is bejutnak, az érrendszert is károsíthatják, a vérnyomást is növelik, magasabb koncentrációjuk fokozza a trombózis, a szívinfarktus vagy az agyvérzés rizikóját. A szennyezett levegő gyermekeknél rövid távon jellemzően köhögést és nehézlégzést válthat ki, míg hosszú távon csökkenti a tüdőkapacitást, asztma kialakulásához vezethet, zavarja az idegrendszer fejlődését, tanulási nehézséget, viselkedési zavarokat okozhat, fejlődési rendellenességek kialakulásához vezethet.

Hogy a PM2.5 részecskék már egészen kis koncentrációban is emelik az idő előtti halálozás kockázatát, arra az amerikai Health Effects Institute kutatói mutattak rá, akik évekre visszamenően vizsgálták meg 68,5 millió amerikai egészségügyi adatait, s vetették össze lakhelyük légszennyezettségi értékeivel, elsősorban a PM2.5 részecskékre fókuszálva.

A kutatás nem elsősorban a nagyvárosokban és erősen iparosodott területeken élőkre koncentrált, hanem kifejezetten a vidéki, kisvárosi, elvileg kevésbé érintett népességre, s azon belül is elsősorban az idősebbekre. Az eredmény ijesztő: a szennyezett levegőnek való kitettség egyértelműen megemelte a korai halál kockázatát még akkor is, ha a légszennyezettség nagyon alacsony mértékű volt.

Fűts okosan!

Ezt hirdeti az Agrárminiszté­rium figyelemfelhívó programja, amivel a levegő minőségét szeretnék javítani. A Fűts okosan! kampányban arra figyelmeztetnek, hogy nagyon fontos a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása, mert a fűtés so­­rán veszélyes, sok esetben rákkeltő anyagok kerülhetnek a levegőbe. A kampány honlapján (futs­­­­okosan­kampany.hu) össze­gyűjtött tanácsok figyelembevételével nemcsak a levegő minősége javítható jelentősen a településeken, de az ott élők egészségének meg­­őrzéséért is sokat tehetünk, ráadásul a fűtési számlán is sokat spórolhatunk.

S vajon mi a helyzet Magyarországon? A PM2.5-es részecskékre hazánkban egyelőre nincs napi határérték, a mérőhálózatnak pedig még nem minden állomása méri e nehezen kimutatható részecskéknek a koncentrációját. Mivel azonban a kisebb és a nagyobb részecskék koncentrációja nagyjából együtt mozog, a PM10-es adatokból is lehet következtetni: különösen télen van számos olyan nap, amikor a határértéket meghaladó a szennyezés – magyarázta Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

A szál­lópor részecskéinek akár 5 százaléka is hulladékégetésből származik, tehát mérgező. Ez az arány nem tűnik soknak, ám az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora is lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak. Ezek a mérgező részecskék a műanyag- és háztartási hulladékok, autógumik, ragasztóval és festékanyagokkal teli bútorlapok, ablakkeretek és más, tüzelésre alkalmatlan anyagok elégetésekor keletkeznek.

Európai statisztikák Magyarországra vetített eredményei alapján évente körülbelül 13 ezer honfitársunk hal meg idő előtt a szennyezett levegő közvetett hatásai miatt.

 

Ezek is érdekelhetnek