Több mint hasfájás

Tipikus tünete a fogyás, a hasi fájdalom, a hasmenés és a visszatérő lázas állapot. A Crohn-betegség a tápcsatornát bárhol érintheti, de a leggyakoribb a vé­­kony- és vastagbél együttes megbetegedése. A gyulladás szakaszosan alakul ki, az ép és kóros területek váltakoznak.

A tünetek összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. A vékonybél bizonyos szakaszainak a betegsége fogyást és hasmenést, fontos tápanyagok (vas, B12-vitamin, fehérje stb.) felszívódási zavarát okozhatja. A vastagbél érintettsége esetén jellemző a véres hasmenés. Olykor előfordul a nyelőcső vagy a gyomor gyulladása is, a lázat pedig a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák.

A bélen kívül más szerveket is érinthet a betegség. A leggyakoribb panasz az ízületi gyulladás: a térd, a boka, a csípő és a könyökízület fájdalmassá válik, megduzzad. A máj társuló gyulladását a labo­ratóriumi leleteken a májemzimek értékének növekedése jelzi. A Crohn-betegség ezenkívül epe- és vesekövességre, illetve bőrbetegségekre is hajlamosít. A szájnyálkahártyán, az ínyben gyakoriak az aftaszerű elváltozások, és előfordulhatnak a szemet érintő gyulladásos szövődmények is. A fokozott trombózishajlam a krónikus gyulladás következménye.

Május 19-én van az IBD (angolul: inflammatory bowel disease) világnapja. A gyomor- és bélrendszer ismeretlen eredetű, krónikus gyulladásos betegségeit soroljuk ide, melyek közül leggyakrabban a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) fordul elő.

A betegség lefolyása hullámzó, jó és rossz periódusok váltakoznak. Egy család több tagján is előfordulhat, azonban az öröklődés nem bizonyítható. Az érintetteknek tartósan kell gyógyszert szedniük, illetve alkalmanként kórházi kezelés, műtét is szükségessé válhat. Számukra ideális a tápanyagokban, vitaminokban gazdag étrend, amely kis térfogatú és lehetőleg kevés salakanyagot tartalmaz.

(Forrás: Magyarországi Crohn-colitises Betegek Egyesülete)

Őssejtek segítenek

– A Crohn-betegség egyik, az életminőséget leginkább rontó szövődménye az ún. perianális sipoly, vagyis a végbél mellett kialakuló gennyes, időnként székletes váladékot eredményező „járat”, ami csaknem minden harmadik betegnél megjelenik. A Semmelweis Egyetemen ősz óta alkalmazzák azt a nemzetközi szinten is újnak számító eljárást, amellyel speciális őssejteket juttatnak az érintett területre a sipolyzáró műtét közben. Az őssejtek általános tulajdonsága, hogy a környezetükhöz alkalmazkodva olyan sejttípussá alakulnak, amilyen szövetbe kerülnek. Ebben az esetben kötőszöveti sejtté alakulva járulnak hozzá a sipolynyílás bezárásához – magyarázta dr. Miheller Pál, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika egyetemi docense. A klinika a harmadik hazai centrum, ahol elérhetővé vált ez a beavatkozás, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő egyedi méltányosság alapján finanszíroz.