Változó életkörülmények: nagyobb megterhelés

Az elmúlt napokban 20 Celsius-fokot csökkent a hőmérséklet, a bimbózó tavasz hirtelen téli zimankóra váltott, ami sokunkat megvisel. Mindezt tetézi a tavaszi fáradtság, a vírushelyzet miatti aggodalom, s ráadásképp e hét végén az óraátállítás. Hogyan tehetjük könnyebbé szervezetünk számára ezt a stresszes időszakot? – kérdeztük dr. Pintér Ferenc meteogyógyásztól.

Család-otthonHabik Erzsébet2020. 04. 02. csütörtök2020. 04. 02.

Kép: Óraátállitás nyári téli idöszámitás idözóna idöeltolótás 2010.03.22. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Változó életkörülmények: nagyobb megterhelés
Óraátállitás nyári téli idöszámitás idözóna idöeltolótás 2010.03.22. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Kimerültek a raktárak

Végre hosszabbodnak a nappalok, éledezik, megújul a természet, s ez bennünket is arra ösztönöz, hogy feltámadjunk a lelassult téli üzemmódból. Ehhez föl kell pörögnie szervezetünknek, bevetve az energiatartalékait, mostanra azonban kimerültek a vitamin- és ásványianyag-raktárak, így minden változás – például az óraátállítás is – nagyobb megterhelést jelent.

Mindennek tetejébe az életünket fenekestől felforgatja a koronavírus okozta válság, ami további stresszfaktorokkal, komoly gondokkal, feszültséggel terheli élet­minőségünket és immunrendszerünket.

Mennyit számít egy óra?

A tavaszi átállásnál az órát egy órával előre állítjuk. A legtöbben pár nap alatt alkalmazkodnak az új ritmushoz, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatvanpercnyi hirtelen ugrás a hormonrendszertől a vérnyomáson, a pulzusszámon, a testhőmérsékleten át a vércukorszintig sok mindent megzavar a szervezetünkben.

Az óraátállítás hosszú távú egészségkárosító hatását tudományosan nem bizonyították, de rövid távon okozhat kellemetlenségeket – magyarázza a meteogyógyász.

Szervezetünkben pontos biológiai óra ketyeg, melyre a nap járásának, a napsütésnek, az éjszakák és nappalok váltakozásának van a legnagyobb befolyása. Ez a cir­ka­dián­ritmus.

Minden életfolyamatunknak megvan a napi menete, minden ember a saját belső óráját követi, aminek a legkisebb zavara is felboríthatja többek közt az alvás-ébrenlét kialakult ritmusát. Ha megszoktuk, hogy minden reggel fél hétkor kelünk, az óraállítást követően valójában egy órával hamarabb ugrunk ki az ágyból, mint korábban tettük.

A melatonin-termelés ilyenkor nem áll át a nappali üzemre, a vércukorszintünk még az alvási időnek megfelelő. Nagyon hiányzik az elmaradt egyórányi alvás, napközben ezért fáradtnak, fejfájósnak, dekon­cent­ráltnak, levertnek érezhetjük magunkat – hoz egy példát Pintér doktor. Kutatások igazolják, hogy az óraátállítást követő napon gyakoribbak a közlekedési és a munkahelyi balesetek, illetve tavasszal megemelkedik a keringési betegségek száma.

Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász. Fotó: Németh András Péter

Életünk vezérlője a fény

Meglepő, hogy mennyire nem vagyunk tisztában a fény fontossá­gával mindennapi életünkben. A fény, a nappaloknak és az éjszakáknak a változása tartja szinkronban a belső óránkat, irányítja a hormonrendszerünket, ettől álmosodunk, csendesedünk el este és indul be reggel a szervezetünk.

A fényhez állítjuk az óráinkat és a naptárainkat. Szükségünk van a színekre, a kontúrokra, kell a fény az esztétikai élményekhez, ahhoz, hogy egyáltalán érezzük magunkat a világban. A fény hiánya gyengíti az immunrendszert, fejfájás, alvási és emésztési panaszok kínozhatnak bennünket, ingadozhat a vérnyomás, nélküle romlik a munkateljesítmény, a gyermekeknél is megfigyelhetők a magatartási zavarok, tanulási nehézségek.

Spórolás nincs, macera van

A nyári időszámítást először az első világháború idején alkalmazták Németországban azzal a céllal, hogy kevesebb mesterséges világítás igénybevételével üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. Az ötlet kitartott a békeidőkben is, immár abból a megfontolásból, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje – reggel hét és este tíz óra között – minél inkább egybeessen a természetes világossággal, amivel energiát lehet megtakarítani. A módszernek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága alatt kimutatható hatása volt, mostanra azonban jelentősen megváltozott a fejlett világ lakosainak életmódja. Hiába van nyáron tovább világos, az energiaigény nem csökken, mert egyre több elektromos eszközt használunk, s a világszerte elterjedt légkondi­cionálók is falják az áramot. Az Európai Bizottságban tavaly megszavazták az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését, így azok az országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, márciusban, míg a téli időszámítást választók 2021 októberében állítanák át utoljára az órát.

Téli vagy tavaszi?

Talán az idei év lesz az utolsó, amikor még meg kell birkóznunk az óraátállítás megpróbáltatásaival. Régi dilemma, hogy melyiknél maradjunk a továbbiakban: a tavaszi vagy a téli időszámításnál? Évezredek óta élünk az időzónánkban kialakult, téli időszámításnak megfelelő rendszerben, ezért a szakember szerint ennek visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés:

– Örülünk persze annak, hogy nyári estéken tovább lesz világos, de valaki belegondolt már abba, hogy mivel járna télen a nyári időszámítás?

Ha a reggeli sötétség egy órával tovább tartana, sötétben kellene felkelni, iskolába, munkába indulni, az első tan- és munkaórák idején is még javában sötétség uralkodna odakinn – figyelmeztet dr. Pintér Ferenc, aki a Facebookon szavazást indított a kérdésről, s a válaszadók nagy többsége az óraátállítás ellen voksolt.

Abban megoszlottak a vélemények, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e véglegesen.

Az óraátállítás is megviseli a szervezetünket. Fotó: Németh András Péter

Mit tehetünk a könnyebb átállásért?

Egy átlagos, egészséges szervezetnek 4–14 napra van szüksége ahhoz, hogy a belső órája összhangba kerüljön a külsővel, megszokja a változást. Akiket jobban megvisel ez az időszak – idősek, kisgyerekesek, krónikus betegek –, az átállás folyamatát húzzák el néhány napra úgy, hogy 10-15 percenként arrébb tolják az óra mutatóját, s ehhez igazítják a szokásos tevékenységeiket – tanácsolja a meteogyógyász.

Egyébként pedig tegyük azt, amit más megterhelő helyzetekben: próbáljuk meg tehermentesíteni magunkat, csökkentsük a stresszfaktorokat. Hasznos lehet, ha este könnyebb vacsorát fogyasztunk, lefekvés előtt három órával kerüljük a kávét, teát és egyéb élénkítő hatású italokat.

Akik tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik a szervezetüket, legyenek fokozottan óvatosak a közlekedésben, s kerüljék a balesetveszélyes tevékenységeket.

Az immunrendszer védelmében

Létkérdés számunkra, hogy erős, egészséges állapotban tartsuk immunrendszerünket, mert nélküle a szervezetünk nemcsak az időjárás, hanem a kórokozók fenyegető támadásainak is kiszolgáltatott. A Meteo Klinika néhány hete indította el Front-Pont hálózatát, így az ország számos pontján igénybe vehető az immunrendszert támogató és stresszoldó fényterápia. A vírushelyzetre tekintettel most személyes megjelenés nélküli, otthoni segítséget ad a klinika. (A Front-Pontok térképe és elérhetősége megtalálható a www.meteoklinika.hu oldalon.)

 

Ezek is érdekelhetnek