Veszett fejsze nyele

Az autó meg is került, ugyanis a bűnözők eladták egy gyanútlan vevőnek, majd megpattantak. A vásárló megpróbálta bejegyeztetni a tulajdonjogát, ekkor derült ki, hogy az autó lopott. Hamarosan jelentkezett a biztosító, hogy akkor viszi a járgányt. A bíróság először ki is adta neki, a vevő azonban panasszal élt, így a kocsit visszakapta, majd megindult a pereskedés, hogy végül kié legyen a jármű: azé, aki a tolvajtól vette, vagy a biztosítóé.
Alapelv, hogy senki nem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Aki nem tulajdonos, attól nem lehet tulajdonjogot szerezni. Ezért a vevő is legjobb esetben jóhiszemű, de jogalap nélküli birtokló lehet. A jóhiszeműség/rosszhiszeműség kérdéskörében most nem fogunk elmélyedni, de azt elmondjuk, hogy alapvetően jóhiszeműségről akkor beszélünk, ha valaki megalapozottan gondolja úgy, hogy neki joga van valamihez – ez esetben az autó birtoklásához.
Az volt a kérdés, követelheti-e a biztosító az autót vagy annak értékét közvetlenül a vevőtől. A cég véleménye szerint a biztosítottnak az autót illető tulajdonosi jogai rá szálltak abban a pillanatban, amikor a lopott jármű árát megtérítette. Ugyanakkor a másik fél szerint a biztosító csak a károkozóval szemben léphet fel. A károkozó és a károsult között jött létre jogviszony a bűncselekmény során, és az ebben a jogviszonyban betöltött pozíciót örökölte meg a biztosítottól a biztosító. De ettől tulajdonosa nem lett az autónak. A tulajdonos továbbra is az, akitől ellopták az autót. A vevő pedig jogalap nélküli birtokos.
Az sem mindegy persze, hogy jó- vagy rosszhiszemű. A biztosító szerint rosszhiszemű, mert magánál tartotta az autót azután is, hogy arról kiderült, lopott. A vevő viszont azzal érvelt, hogy nem önkényesen tartotta magánál a járművet, hanem a hatóságtól kérte, hogy adják ki neki a jogvita lezárásáig, amennyiben ezt a jogszabály lehetővé teszi. Így annak ellenére jogosan birtokolja a kocsit, hogy az lopott.
A bíróság szerint a biztosító nem kérheti az autó kiadását, mert nem tulajdonos. A vevő jóhiszemű birtokos, de tulajdonos nem lehet, ugyanis az autó lopott. A kocsit a tulajdonos kérheti vissza, azután ő átadhatja a biztosítónak, ha akarja. Ha ez megtörténne, a vevő a tolvajon követelhetné a kárát, de ez olyan, mint a veszett fejsze nyele. Amíg viszont az autó nem kerül a tulajdonoshoz, a jogalap nélküli birtokossal szemben a biztosító nem léphet fel: ő is csak a köddé vált tolvajjal van jogviszonyban.