Vidéki vágyak, falusi sorsok

Vajon mit tudunk egymásról, a falvakban élő emberek érzéseiről, álmairól, vágyairól? A vidéki élet olyan lenne, mint a nagyvárosi, csak éppen szűkebb a tere? Vagy néha éppen ellenkezőleg: sokkalta nagyobb? E kérdéseknek eredtünk nyomába – emberi sorsokban keresve a válaszokat.

Család-otthonPalágyi Edit2007. 09. 14. péntek2007. 09. 14.
Vidéki vágyak, falusi sorsok

Lám, mennyi közhely él bennünk a vidéki léttel kapcsolatban! A vidéki férfi kertet gondoz, esténként betér a kocsmába vagy tapad a tévére, és nehezen talál állást. A vidéki nő keveset ad magára, csak álmodozik a karrierről és a szórakozásról. A vidéki gyereknek a falusi iskolából esélye sincs városi társaival szemben, és nehezebben boldogul az életben.
Miért élnek sokakban ezek a közhelyek? Talán azért, mert nem ismerik a valóságot, vagy pedig azért, mert néhány rossz példából vonnak le elhamarkodott következtetést. Azt persze mi is tudjuk, hogy bár a sorsok tipikusak, egyetlen „nagy igazság” nincs – csupán egyéni sorsok, élethelyzetek vannak, amelyek a falu mellett vagy ellen szólnak. Aki elégedett az életével vidéken (mert család várja haza a munkaidő leteltével, az autó pedig szabadságot ad), jó szívvel érvel mellette. Kevésbé lázad a sorsa ellen az is, aki soha nem kóstolt bele abba a „másik”, városi életbe. Ám aki szakma híján, munka nélkül, pénztelenül tengődik, könnyen a falu ellen fordul elkeseredésében. Ahogyan az is, aki szárnyaló lelkével szűknek érzi kis hazája kereteit és benne saját lehetőségeit.
Sok-sok vitathatatlan tény szól a falu mellett. Vegyük elsőként a nyugalmat, amely a régi, hagyományos életmódban gyökerezik: a falusi embertől merőben idegen a városi rohanás, kapkodás. A falu mellett szól a kiszámíthatóság: rendszerint nincsenek sarkos pillanatok, az ember pontosan tudja, miből és hogyan telnek napjai. Ebből fakadóan sokkal tervezhetőbb itt az élet, mint a városban.
Ugyanakkor más szemszögből nézve éppen ezek az érvek válhatnak a falu hátrányára. A kiszámíthatóságot értelmezhetjük unalomként is, és az „eleve elrendelt” napok magukban hordozzák például a tunyaság, a kreativitás elvesztése veszélyét: minden úgy van jól, ahogy van. A ház vakolatlanul, az udvar virágok nélkül.
Kérjük, meséljen ön is nekünk! Írja meg, ön és a családja hogyan él, miről álmodozik és mire vágyik. Tartson velünk a következő hetekben! Nem teszünk mást, csak beszélgetünk majd. Tanulásról, karrierről, munkáról, szórakozásról, társkeresésről – falun.
Kezdetnek, íme, néhány női sors!

Ezek is érdekelhetnek