Őrlőben a csúfság

Szenvtelen arckifejezésű, titokzatos pillantású porcelánmaszkok, fátylak, leomló kelmék, földet söprő uszályok, tollas, csipkés fejfedők, rizsporos parókák, groteszk jelmezek, palástok és dominóköpenyek lépten-nyomon - ezek jellemzik Velencét most, farsang idején. Olaszországban San Remo, Viareggio, Pisa, Torino is tart karnevált, de a Velencét ilyenkor belengő varázs semmihez sem hasonlítható. Szent Márk és a lagúnák városa, amelyet egyébként a szépség és a méltóságteljes pusztulás szomorkás bája leng be, ezekben a napokban díszletté válik.
Olyan népünnepély zajlik Velencében a karnevál idején, amelyet nem kísér sem féktelen zene, sem tombolás. A tömeg hömpölyög a Dózse-palota árkádjai alatt, a harangtorony tövében meg a piac környékén, az álarcosok megállnak egy-egy lépcsősor alján, a vízen hintázó gondolák kikötőoszlopai mellett, körbeforognak, pózolnak, alkalmi csoportokba tömörülnek. Kattog körülöttük a fényképezőgépek erdeje, videósok hada igyekszik megörökíteni és hazavinni azt a csodálatos ünnepet, amikor az Adria királynője, Velence temeti a telet.
Utazzunk egy kicsit vissza időben! A farsangok és karneválok gyökerét keresve az ókori Rómában kalandozunk. A téltemető-tavaszváró saturnaliák tragikus hősét rendszerint kockahúzással választották ki. Életének utolsó heteit abban a tudatban töltötte, hogy a végzetes óra eljöveteléig ő az ünnepség királya, akinek mindenki engedelmességgel tartozik és minden kívánsága teljesül, de a parádés felvonulások végén önkezével kell véget vetnie életének.
Nálunk Mátyás korában jöttek divatba és az alattvalók körében is országszerte elterjedtek az itáliai mintákat követő álarcos mulatságok. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Dacára a vallási tiltásnak, a farsang megünneplését nem tudták visszaszorítani, még ma is számtalan népszokás (például alakoskodó játék Cibere vajda és Konc király párviadaláról vagy a mohácsi busójárás) dívik falvainkban.
Manapság a leghíresebb látványosság a riói karnevál, pazarul díszített kocsikkal és a híres szambaiskolák még pazarabb táncosaival. Németországban a maskarás bálok közül kiemelkedik a farsangi időszak utolsó keddjén rendezett Narrenfest, azaz bolondok keddje. Szintén német területen dívó szokás a Weibermühle (csodamalom): a történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, ám a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá "őrli vissza" a nyanyát. Párizsban a farsang zárásaként ma is álarcosok vezetik körül a városban a boeuf gras-t (kövér ökröt).