Bátor falusiak, félős városlakók

A nőket fenyegető második leggyakoribb betegségcsoportot, a nőgyógyászati daganatokat - ezen belül is a méhnyakrákot - elsősorban fertőzések idézik elő. A legveszélyesebb kórokozó a humán papillomavírus (HPV), de fokozhatja a kockázatot a nemi szervi herpeszvírus, a méhnyakon előforduló szülési sérülések, különféle hüvelyfertőzések, a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, valamint a hormontartalmú gyógyszerek rendszeres szedése. Komoly szerepet játszanak a genetikailag hajlamosító tényezők is - tudtuk meg Jakab Attila szülész-nőgyógyász főorvostól.
Magyarországon a nemzeti népegészségügyi program keretében másfél éve kezdődött a tizennyolc éven felüli nők méhnyakrákszűrése, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályra, a 25-65 év közöttiekre. A szakember kiemelte: a rákszűrésre akkor is el kell menni, ha a páciens egészséges és tünetmentes. A rosszindulatú folyamatok ugyanis leggyakrabban panasz nélkül, alattomosan kezdődnek, felismerésük csakis a speciális szűrővizsgálattal lehetséges. Amennyiben kellő időben fedezik fel a betegséget, a gyógyulási esély majdnem százszázalékos.
Az érintettek közel kilencven százaléka a szűrővizsgálatra invitáló behívólevél szavára sem jelenik meg a nőgyógyászati ellenőrzésen. Az évenkénti szűrésen azoknak a fiatal lányoknak is érdemes megjelenniük, akik ugyan még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket, de rendszeres szexuális életet élnek.- Évente két-háromezer ilyen típusú daganatos új megbetegedést fedezünk fel Magyarországon - sorolja az adatokat Jakab Attila. - Közben egy esztendő leforgása alatt több mint ötszáz negyven-ötven év közötti nőt veszítünk el, zömmel olyanokat, akik nem jártak az évenkénti szűrésre. Sajnos a fiatal életkor sem véd meg senkit a rákos betegségek kialakulásától, ami elsősorban a korai szexuális élettel és a gyakori partnercserével magyarázható.
{p}
A legtöbb nő azért tart az ellenőrzéstől, mert tévesen azt hiszi, hogy kibírhatatlan fájdalommal jár. A vizsgálat első része a pácienssel folytatott beszélgetés, ezután egy speciális műszerrel nagyító alá kerül a méhszáj, a hüvely, majd ezt követi a néhány pillanatig tartó, a nő számára észrevétlen citológiai vizsgálat. Ez a művelet azért szükséges, hogy az orvos mintát vehessen a méhnyakról a laboratóriumi vizsgálathoz. A szűrés következő fázisa a kétkezes nőgyógyászati vizsgálat, ami ugyancsak nem okoz fájdalmat. Indokolt esetben kismedencei ultrahangos vizsgálatot is végeznek, amivel a petefészkek állapotát lehet felmérni. A szűrővizsgálat befejező része az emlők tapintásos ellenőrzése.
A főorvos tapasztalata szerint a kisebb városokban, illetve a falvakban élő nők rendszeresebben eljárnak az évenkénti ingyenes nőgyógyászati rákszűrésre, mint a nagyobb városban lakók. Azok a nők, akik nem vesznek részt az évenkénti méhnyakrákszűrésen, háromszor nagyobb valószínűséggel válnak daganatos betegség áldozatává.

Szűrés
Behívólevél hívja fel a nők figyelmét az esedékes nőgyógyászati méhnyakrákszűrésre. Ha valaki nem kapna behívólevelet, akkor is évente keresse fel nőgyógyászát.n Az időpont egyeztetése után, két menstruáció között, de mindenképpen harminc napon belül kell felkeresni a lakóhelyhez legközelebb eső nőgyógyászati szakrendelést.n A vizsgálatot a körzeti nőgyógyászok ingyenesen végzik.n A vidéken élőknek az útiköltséget az Országos Egészségügyi Pénztár megtéríti.