Jogi esetek

Ismét szomszédháborúságba csöppenünk: ezúttal a csirkeól kéménye körül dúl a csata, de a valódi ok, mint annyiszor, közönséges utálkozás. Az egyik szomszéd csirkeólat építtetett az udvarán, és azt fával fűtötte. Ennek a kéményét a vonatkozó előírások betartásával építette fel, a kémény megfelelően magas volt - mégis zavarta a mellettük lévő ház lakóit.
Persze már volt más összezördülésük is, például a csirkeóllal is ellátott ház vécéjének és fürdőszobájának szellőzőablakai miatt, amelyek a szomszéd udvarára néztek. A későbbi felperes igencsak kérte az alperesi családot, hogy átlátszatlan üvegre cseréljék le a vécéablakot, "folyó ügyeik intézése" közben ne sandítsanak az ő udvarukba, de az átalakítást nem végezték el. Ekkor aztán elszakadt a cérna, ezért a későbbi felperes kerített valahonnan két, emberes bádoglapot, és azt szépen felállította a szomszéd budiablakával szemben, hogy eltakarja a kilátást. Erre amazok pörögtek be, és feljelentették birtokháborításért, mondván, most nem süt be a nap a vécébe. Hamarosan meg is jött a közigazgatási határozat, hogy a bádoglapokat el kell onnan takarítani. Ráadásul egyre durvább megjegyzések hallatszottak át a bukóra nyitott ablakokon.
A bádoglapos szomszéd elunta a hercehurcát, és a bírósághoz fordult, méghozzá két kéréssel: egyrészt kötelezzék az alperest, hogy a csirkeólat állítsa át gázfűtésre, de mindenesetre szüntesse be a büdös kéményt. Másrészt a bíróság semmisítse meg azt a közigazgatási határozatot, amely őket a bádoglap eltávolítására kényszerítené, és helyette kötelezze a szomszédot, hogy az ablakok üvegét olyanra cserélje, amelyen nem lehet átlátni.
Az ügy megítélése olyan egyértelmű volt, hogy valahány bírónak a kezén megfordult, mind ugyanazt az ítéletet hozta. Tehát: büdös a csirkeól kéménye? Először megnézzük, van-e ólra-kéményre építési engedély. Van. Megkérdezzük a túloldali szomszédot. Őket nem zavarja. Kiküldünk egy szakértőt, megszagolja, megállapítja, hogy a füst nem nagyobb, mint egy akármilyen háztartásé, kellemetlen, de nem vészes. Megnézi az uralkodó szélirányt, kiderül, hogy jellegzetesen nem is a pereskedő szomszéd irányába viszi a füstöt. Ezért a bíróság azt állapítja meg, hogy a kiáramló füst nem zavarja a szomszédot olyan mértékben, hogy az változtatásokat tenne szükségessé.
Nézzük az ablakokat! Az építési hatóság szabályainak megfelelnek? Igen. Ilyen házra szólt az építési engedély? Igen. Van bármilyen szabály, amely okot adna arra, hogy az amúgy is magasan lévő szellőzőablakokon változtatni kellene? Nincs. Felmásznak és leselkednek? És ezzel - ha igaz egyáltalán - mihez kezdjen a bíróság, tiltsa meg nekik? Ott van még az a gond, hogy a szomszédoknak szánt megjegyzések kihallatszanak a budiablakon. És erről, tessék mondani, a ház rossz alaprajza tehet, vagy pedig az, hogy kendtek nem férnek össze? Na ugye!
A bíróság elutasította a keresetet, és leszedette a bádoglapokat. Ugyanis vannak dolgok, amelyek nem a bíróságra tartoznak. Az utálkozásnak, a pitiáner sérelemkeresésnek nem ez a megfelelő terepe. Amikor "nagy löttyös indulattal" a bíróságra rohannánk, előbb nézzünk utána, van-e bármilyen jogi fogódzónk is azon kívül, hogy valami vagy valaki éppen nem tetszik nekünk.