Egészségünk

Mostanában a nagy tömegrendezvények híján sok nyilvános alkalom elmarad, ahol a hepatitisfertőzés lappangó veszélyére hívnák fel a figyelmet. Az idei hepatitis-világnap (július 28.) célja azonban változatlanul az, hogy a szűrés fontosságát hangsúlyozzák. Nem véletlenül nevezték a vírushepatitist alvó oroszlánnak.
A Semmelweis-napon, július elsején látott napvilágot a reprezentatív országos szűrővizsgálat, a H-UNCOVER eredménye. A kutatás során arra voltak kíváncsiak, hogy a koronavírus-járvány lecsengésekor, illetve a lazítás megkezdése idején mekkora volt a fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződtek meg a járvány során és szerezhettek immunitást a vírussal szemben.
Magyarországon nagyjából 300 ezer meddő ember él, a felmérések szerint minden hetedik nemzőképes korú pár fogamzásképtelen. A meddőség jelentős népesedéspolitikai kihívás.
Hatásos lehet a koronavírus elleni védekezésben a K-vitamin – állítják holland tudósok, akik kapcsolatot vélnek felfedezni a K-vitamin hiánya és a Covid–19 okozta elhalálozások között.
A mentálisan beteg embereknek gyakran kell megbélyegzéssel szembesülniük. De nem csak nekik. Bárkire rákerülhet a stigma, aki testi-lelki problémája, külleme, vallása alapján más, mint a többiek, kilóg a sorból. Mert az ember már csak ilyen: tart az ismeretlentől.
A koronavírus elleni vakcinára vár a világ, sokan találgatják, mikorra készül el a hatásos szer. Vajon a mára visszaszorított betegségek ellen hogyan született meg az oltás?
Megvan az első magyar koronavírus genom. Ez miért olyan fontos mérföldkő a kutatók számára? Vajon jó ötlet lenne-e szabadjára engedni a kórokozót, hogy kialakuljon a nyájimmunitás? Egyáltalán: eltűnhet-e valamikor, vagy beláthatatlan ideig velünk marad a Covid–19? Kérdéseinkre prof. dr. Nagy Károly virológus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet egyetemi tanára válaszol.
Elszántan készült arra, hogy reménytelen helyzetbe került embereken segítsen, s olyan eszközöket fejlesszen, amelyek közelebb vihetik őket a gyógyuláshoz. Mindezek mára valósággá váltak, sőt kollégáival együtt több olyan módszert is kidolgozott, amelyek lehetőséget adnak a daganatos betegek személyre szabott, molekuláris szinten célzott kezelésére.
Az elhízás a szembetegségek szempontjából is kockázati tényezőnek számít. A hazai adatok elkeserítőek e téren: a magyarok egyötöde (21%) elhízott és több mint egyharmada (40%) túlsúlyos, vagyis a lakosság 61 százalékánál többet mutat a mérleg a kelleténél.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.