Dühöngje ki a baját!

Alig akad olyan nap, amikor ne érne bennünket valamilyen negatív hatás. A keserű érzéseket azonban gyakorta magunkba fojtjuk, pedig sokkal jobban tennénk, ha kibeszélnénk a sokkoló gondolatokat.

EgészségünkBalogh Mária2009. 09. 04. péntek2009. 09. 04.

Kép: Munkahelyi stressz 2007.06.18. foto: Nemeth Andras Peter

Dühöngje ki a baját!
Munkahelyi stressz 2007.06.18. foto: Nemeth Andras Peter

A legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat akkor is, ha úgy érezzük: összeesküdött ellenünk a világ. Ezt például akkor éljük meg, ha egy szeretett, hozzánk közel álló személy becsap vagy cserbenhagy bennünket. Hasonlóan negatív érzések futnak át rajtunk, ha a gyerekünk beteg vagy nagyobb gond adódik vele. Ugyancsak gyakori ok az elkeseredésre, ha az egészségünket valami veszélyezteti, netán tartósan meg kell küzdenünk valamely kórsággal. S a munkahelyi problémák, illetve a munkanélküliségtől való félelem úgyszintén próbára tesz mindannyiunkat.

Mindezeket a stresszhelyzeteket többnyire aggodalommal, szorongással, félelemmel, dühvel éljük meg. Csakhogy a túlzott idegfeszültség és az elfojtott düh komoly betegségeket is gerjeszthet szervezetünkben, s végül szívinfarktust vagy gutaütést okozhat. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek negatív hatása púpként rakódik a hátunkra, vállunkra, az elménkre, s ha ezeket nem tesszük a megfelelő „polcra”, nem dolgozzuk fel, a baj csak nagyobbodik. Ezért ajánlatos hát kibeszélni magunkból mindazt, ami fájdalommal, bosszúsággal tölt el. Az elfojtás, a befelé fordulás végső soron a szívinfarktusig is elvezethet!

A magyarokról kutatások sora állítja, hogy évszázadok óta hajlamosak a depresszióra, a lemondásra, az elkeseredésre, a kishitűségre. A két évvel ezelőtti közvélemény-kutatás során öt megkérdezett emberből négy felelte, hogy nincs miben hinnie, négyből három nem igazodik el az adott társadalmi viszonyok között, tízből hét pedig azt válaszolta, hogy nem tud előre tervezni. A magyar lakosság hatvan százaléka ma egyetlen fillért sem tud félretenni a havi bevételei¬¬ből, több százezren – lassan milliónyian – pedig a létminimumhoz közeli állapotban tengődnek.

S hogy kik a boldogabbak: a nők vagy a férfiak? Nos, egy felmérés kimutatta: a 40 évnél fiatalabb nők 80 százaléka mondta magát boldognak, míg a hasonló korú férfiaknak csupán a 70 százaléka. Negyven év fölött már rosszabb az eredmény: a nőknek csupán 59 százaléka boldog, míg a férfiak 40 százaléka vallotta ezt magáról. A felmérés igazolta, hogy a jó párkapcsolatban élő gyermekes családok sokkal boldogabbak és reményteljesebbek, mint az egyedülálló gyermektelenek.

Ezek is érdekelhetnek