Ingatag ingatlanadó

Amennyiben engem kérdeznének, 30 százaléknál több esélyt nem adnék az ingatlanadónak. Annak persze adnék, hogy lassacskán megszületik a 13. új adónem is, amit a kormány az elmúlt időszakban bevezetett, de hogy az vagyonadó lesz vagy ingatlanadó – s ha az, akkor érték- vagy forgalmiérték-alapú –, arra már nehéz tippelni. Próbáljunk rendet vágni az eseményekben!
Aligha van olyan közgazdász, aki ne tartaná helyesnek, hogy többet adózzon a vagyon, és kevesebbet a jövedelem. Bármelyik oldaláról is forgatjuk ezt a kérdést, nem csak nálunk, de Európában mindenütt ezt tartják az emberek elfogadhatónak. Európában napjainkban mindössze 4 országban nem alkalmaznak ingatlanadót: Andorrában, Monacóban, Máltán és Írországban. Az európai ingatlankulcs általában az ingatlan értékének 0,1 és 3 százaléka körül ingadozik. Fizetnek magánemberek és cégek egyaránt. Van, ahol sávosan, azaz minél drágább, annál többet, mint például Belgiumban. Van, ahol csak az üdülőkért – Horvátországban; van, ahol nem csak a tulaj, de a bérlő is fizet, mint Franciaországban. Van, ahol az újonnan épített házak után egy ideig nem kell fizetni, mint például Svédországban; olyan is van, ahol levonják a fenntartási költségeket, mint Portugáliában; és van, ahol nyolcévente új értéket határoznak meg, mint Spanyolországban. Sorolhatnánk estig – ahány ház, annyi szokás és annyi jogszabály.
Aki Magyarország nevét kereste az ingatlanadót nem fizetők listáján, hiába kutakodott. Szép hagyománnyal bírunk, hiszen nálunk ingatlanokhoz kötődő adókat csaknem 35 éve szednek be folyamatosan egyes önkormányzatok. Tessék csak a ház-, telek-, kommunális és idegenforgalmi adóra gondolni. Most ezeket mind megszüntetnék, cserébe az önkormányzatok helyett a költségvetés szedne egységesen értékalapú ingatlanadót. Legalábbis ez a verzió tartotta magát nem teljesen 24 óráig. Olyan elementáris volt a felháborodás, hogy mire a kormány tervezete a parlament szocialista frakciójáig elért, körülbelül annyit változott, mint mikor egy oroszlán hirtelen cirmos cicává alakul. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az ország első számú adóguruja igazán sarkosan fogalmazott: „Most először egységes és kötelező adóról volt szó, ám pillanatok alatt az ingatlanadóból luxusadó lett, 30 milliós értékhatárral. Míg a világon mindenütt egységes és értékalapú az adó, addig úgy tűnik, nálunk a forgalmi érték lesz a meghatározó. Ez azonban értelmezhetetlen. Egy ingatlannak annyi forgalmi értéke van, ahányan értékelik.” A nyilatkozat a „Bohózat az ingatlanadó körüli huzavona” címet viselte. Kifejező mondat.
Aki adót vet ki, mindig morális problémákról beszél. Ezt tette Oszkó Péter, az új pénzügyminiszter is. Idézném: „Az ingatlanadóval nem is a bevételek növelése a cél, hanem az adózás igazságosabbá tétele. A felhalmozott vagyon adóztatása jól kiegészíti a jövedelem adóztatását. Sok, igen értékes ház tulajdonosa ugyanis papíron minimálbéren élő, szja-t nem fizető szegény ember. Ennek a jövedelmét eltitkoló rétegnek az utólagos megadóztatása a cél.” A miniszternek egy dologban mindenképp igaza van. Nincs ember, aki ne utálná, hogy a pöffeszkedő villák, drabális terepjárók tulajdonosai nem járulnak hozzá a közteherviseléshez. Fizessenek, ráadásul jó sokat. De ha az adócsalók megadóztatása a cél, akkor a törvény mégiscsak adócsalónak feltételez minden jelenlegi és jövőbeni háztulajdonost. Tehát a maffiózók, a bulisták okozta kár miatt most fizethetnek azok is, akik nem segélyből élnek, iparkodnak és sikeres munkával érték el azt, hogy önálló otthonban élhetnek családjukkal. S persze fizettek áfát, és még ki tudja, hányféle adót, míg megvásárolták az építőanyagokat, és megépíttették az ingatlanadó leendő tárgyát. S arról már nem is beszélünk, milyen tortúrát kell majd mindenkinek kiállnia, mire végre megegyeznek őfelségével, az állammal: mennyit is ér az az ingatlan?
Ne legyen tehát ingatlanadó? De legyen. Úgy, mint a világ boldogabb részén. Legyen mindenkire kötelező, legyen értékalapú, és ne többletadó legyen, hanem szűnjön meg vele minden olyan adónem, amely az ingatlanokhoz kötődött, és csökkenjenek a vásárlások után kivetett úgynevezett forgalmi adók. Az mégsem tartható sokáig, hogy Belgium után a Magyarországon élők fizetik jövedelmük arányában a második legtöbb adót Európában. No, és csinálják úgy, ahogy az európainak nevezhető! Vitassuk meg közösen, hogyan kellene ezt jól csinálni, és teljen el néhány év, míg fölkészülhetünk a leendő terhekre. És akkor arról még nem is beszéltem, miből fogják ezt kifizetni azok, akik még ha akarnának, se tudnának kisebb otthonokba költözni…