Megbolondult az időjárás

Ilyen késői gyümölcsszüretre nem emlékszem: december 12-én, amikor kemény fagyokat jósoltak, leszedtem az alma- és körtefámon hagyott terméseket, és egy csokor virággal, krizantémmal meg kenyérbélvirággal tértem vissza a kertből. Másnap már röpködtek a mínuszok, majd havazott, és a meteorológusok fehér karácsonyt jósoltak. Ehhez képest az ünnepre kitavaszodott, volt, ahol húsz fokot is mértek, aminek hatására kibújt a hóvirág meg a krókusz. Persze a kutya még nem ette meg a telet, ezután ismét sarkvidéki fuvallatok értek el bennünket, hó, ónos eső tette izgalmassá életünket – de csak pár napra, mert máris jött a déli szél, ezúttal nem Surdával, hanem rengeteg esővel.

Már a tél se a régi! Hol vannak azok a régi szép idők, amikor novemberben leesett az első hó, aztán néha hízott, majd valamikor február végén elolvadt? Az utóbbi egy-két évtizedben ízelítőt kaptunk a mediterrán telek világából, melyekre jellemző az enyheség és a rengeteg eső. Ez is jelzi a globális felmelegedést, amely egyáltalán nem kedvez a mezőgazdaságnak, hiszen nagyon egyenetlen a csapadékeloszlás. A legtöbb nem tavasszal meg nyáron esik, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, hanem télen. Természetesen erre a vízre is szükség van, azonban sajnos ennek nagy része nem hasznosul, mert elfolyik. A talajok szerkezete pedig annyira leromlott a kevés szerves anyag és a sok műtrágya miatt, hogy a csapadékot nem tudják megőrizni, és hamar kiszáradnak.

Az lenne az igazi megoldás, ha a téli csapadékfelesleget valahogyan meg lehetne őrizni, és nyáron öntözésre hasznosítanák. De ez a mai napig csak álom; nem az öntözésre költünk, hanem árvízvédelemre meg a belvíz elvezetésére. Január elején több mint ezer kilométernyi folyószakaszon volt árvízvédelmi készültség Kelet-Magyarországon, a legmagasabb fokozatú hetven kilométeren a Kettős-Körösön és a Tarnán tizenhárom kilométeren. Másodfokú a készültség a Fekete-, a Fehér- és a Hármas-Körösön, a Berettyó, illetve a Sebes-Körös alsó szakaszán.

A helyzetet csak rontotta, hogy a múlt hétvégén egyszerre olvadt a hó és hullott rengeteg eső. Bár ezen a héten szárazabb lett az időjárás, a belvízzel elöntött terület megközelíti a százezer hektárt. Ha ezeken a területeken őszi vetések vannak, akkor annak nagy része ki fog pusztulni, tetemes károkat okozva a gazdálkodóknak. Elsősorban a Tiszántúlon és a Körösök vidékén alakultak ki nagyobb elöntések, naponta több millió köbméter vizet szivattyúznak át a befogadó vízfolyásokba. Az ár- és belvízvédelmi munkákban több mint ezerháromszáz ember vesz részt, a védekezés költségei meghaladták a 230 millió forintot, jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Ez a belvízmennyiség nem rendkívüli, viszont szokatlan januárban, hiszen a tavaszi olvadások után szokott gondot okozni. A hideg és a hóesés viszont egyáltalán nem szokatlan, mégis úgy tűnik, mintha váratlanul érné az útkezelőket, a tömegközlekedési vállalatokat – de az egyszerű honfitársunkat is. Befagynak a váltók, késnek a vonatok, lelassul az országúti közlekedés – valamint megnő a balesetek száma, hiszen még mindig sokan nem használnak téli gumit. Ez a mostani tél, amikor időjárási frontok garázdálkodnak – hetente kitavaszodik, utána meg bejön a szibériai zimankó –, alaposan megviseli még az egészséges emberi szervezetet is. Nemcsak a megfázás, az influenza okoz gondot, hanem az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket is próbára teszi.