Nem mind faház, ami annak látszik

Több mint tíz éve áll Szántódon, az országút mellett egy rönkház, Loch Zoltán saját építésű irodája. Öten, öt hét alatt építették fel - meséli, miközben behív. A házban boltív, konyhapult, galéria - mind fából. Ha nem lesz már szüksége rá, és lebontja, a falakat vissza tudja adni a természetnek. - Olyan anyagokat kellene használnunk, amikből nem lesz szemét - mondja, - részt tudnak venni a természetes körforgásban. Amikor építkezünk, elveszünk a természetből, de nem adunk cserébe semmit. Mesterséges anyagokat gyártunk, amiknek az előállítása, használata és később a megsemmisítése is rengeteg energiát igényel, és csak növeli a széndioxid-kibocsátást, ahelyett, hogy például a szén-dioxidot elnyelő, növényekkel beültetett zöldtetőket építenénk. Akár még az öntözésüket is megoldhatnánk visszaforgatott esővízzel.

A fogyasztói társadalom nem ismeri a felelősséget, mi Magyarországon a szomszédnak építkezünk – véli vendéglátónk. Az általa forgalmazott faházak egyedi technológiával Ausztriában készülnek, tömör fából. A kezeletlen Holdfa nem gombásodik, ellenálló a rovarokkal szemben, kiszűri a nagyfrekvenciás sugárzást, szokatlanul jó a tűzvédelme, nagyon lassan hűl ki és melegszik fel és bizonyítottan egészséges, az érdeklődők mégis az árát kérdezik először. - Az olcsóság nem aránylik semmihez, csak egy szuggesztió. Ha nem ragaszkodnánk a hatalmas tetőtúlnyúlásokhoz, a megtört falakhoz, jóval olcsóbban építkezhetnénk. Annyit tudok mondani, hogy a Thoma-házak ára talán10-15 százalékkal több egy hagyományos téglaházénál. Pusztán az ár helyett azonban tanácsosabb lenne az ár-érték arányt figyelembe venni - hangzik a válasza. - Ezek a házak pedig a legjobbak, amiket eddig kitaláltak.

Miután készen lett ez az iroda, és felépítettük a családi házunkat is, egy Jim Barna rönkházat, elkezdtem gondolkodni, hogy lehetne még jobbá tenni a módszert. Úgy gondoltam, dupla fal közt kellene cirkuláltatni a fűtött- hűtött levegőt. Akkor derült ki, hogy Ausztriában egy Erwin Thoma nevű úr már rájött egy sokkal jobb megoldásra. A Thoma-házak alpesi fenyőből épülnek, amit télen, fogyó holdnál vágnak, így tömörebb, ellenállóbb, formatartóbb lesz. Nincs még ötven éve, hogy ez gyakorlat volt - mondja Loch Zoltán. A több rétegnyi egymásra helyezett fát aztán keményfa dübelekkel fogják össze. Nincs laminálás, ragasztás, kémiai kezelés, a fa így lélegezni tud. Ezért olyan egészséges, ezért szigetel olyan jól. A megfelelő páratartalom, a nagyfrekvenciájú sugárzás kiszűrése megkérdőjelezhetetlen előnyök. Loch Zoltán állítja, mérések szerint napi 3500 dobbanásnyi szívmunka is megspórolható a nyugodt, jó zajszűrő házakban.

- Nem vagyok mérnök vagy erdész, de a természet pozitív dolgaira rácsodálkozni nem szakértelem kérdése – mondja vendéglátónk, majd hozzáteszi: ők nem zöldek, csak tudják, hogy az ember is a természet része. - A klímaváltozás a tetőn keresztül támad, de rosszul védekezünk. A szigetelőanyagoknak csak fáziseltolódása van, nem hőtehetetlensége, mint a növényi rost alapú szigetelésnek és a fának. Alumíniumablakokat használunk, amik csak a gyártásuk során 126-szor több energiát emésztenek fel, mint egy faablak – idéz Erwin Thoma nemsokára magyarul is megjelenő első könyvéből. - A fákat kémiai anyagokkal vonjuk be, pedig a Holdfát elég méhviasz-balzsammal, természetes olajokkal kezelni. Könnyűszerkezetes házakat építünk. Ezek nem faházak. Miért lennének azok? Mert mérgezett faoszlopokból van a tartószerkezetük? A természet értékei rajtunk túlmutatóak. Házainknak  - mint a magzati buroknak és anyaméhnek -  a védettség oázisaiként kellene szolgálniuk bennünket nemzedékeken át. Nagyobb felelőséggel kellene kezelnünk őket, és csak azt kívánni másnak, amit magunknak is kívánunk.