Érszűkület: sajgás után bizsergés

Kezdetben semmilyen tünettel nem figyelmeztetnek a szűkülő erek, ezért is fordulhat elő, hogy a páciensek többségének a betegség első fázisában fogalma sincsen a bajáról. Az elhanyagolt érszűkület pedig szív- és agyi infarktushoz, agyvérzéshez vezethet, hogy a végtagok üszkösödéséről és az elkerülhetetlen amputálásról ne is beszéljünk. Mindez különösen aggasztó hazánkban, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében listavezetők vagyunk az EU tagállamai közt. Hazánkban félmillióan szenvednek alsó végtagi érszűkületben.

Az érbetegségek is főleg a civilizált ember problémájának számítanak, ugyanis kialakulásukért jórészt a mozgásszegény életmód, a stressz és a zsírban dús táplálkozás a felelős. A tévé előtt üldögélés és a gyorséttermi menük káros következményeként a kutatók az európai és amerikai gyerekeknél már egészen kicsi korban kimutatták az erek kezdődő elzáródását. Az erek falában megtapadó vérzsírok miatt az erek megvastagodnak, rugalmatlanná válnak, majd elmeszesednek. Az artériák pedig nem tudnak elegendő oxigéndús vért szállítani a szívből a végtagokba.

Ha a lábakban lappangva kialakuló érszűkület első fázisát nem is jelzik kellemetlenségek, később bizony a páciensek megismerkednek a kínzó lábikragörccsel, illetve a combban jelentkező fájdalommal. E tünetek előbb csak járáskor lepik meg a beteget. Miután azonban megáll, pihen egy-két percet, a fájdalmai mérséklődnek, és újra folytathatja a sétát. A betegség harmadik szakaszában azonban már az éjszakai nyugalmat is megkeserítik a nehezen tűrhető fájdalmak. Végül akár a szövetelhalást jelző üszkösödés is bekövetkezhet.

Mindezt azonban nem érdemes tétlenül várni, jobb minél előbb szembenézni a kezdődő érszűkület diagnózisával. Az orvosok azt javasolják: ha valaki mással nem magyarázható végtagfájdalmat érez, végtagjai sápadtak, hidegek, a lába hamar elfárad, gyakran zsibbad, akkor meglehet, hogy e betegséggel él együtt. A gyakori szédülés, fülzúgás ugyancsak az elzáródó erekre utalhat.

Némi vigasz a pácienseknek, hogy az érszűkület ellen számos kezelés bevethető már. Hazánkban az év feltalálójának választották 2006-ban Khaled Nashwan sebész szakorvost, akinek készüléke a perifériás érbetegségek kezelésére szolgál. A fizioterápiás kezelések sikerét jelzi, hogy a jemeni doktort tavaly a nemzetközi feltalálók lovagjává avatták, és még a thaiföldi király nagydíját is elnyerte. A készülék az infra-, a hallható és az ultrahanghullámok alkalmazásával serkenti a mellékerek keringését. Egyúttal mérsékli a rossz vérkeringés okozta tüneteket. A fájdalommentes kezeléseket orvosi vizsgálat előzi meg, majd következhet a kúra, mely rendszerint 20 alkalomból áll. A készülék által kibocsátott hullámok hatását többek közt a fájdalom enyhülése, a járástávolság növekedése jelzi.

Sokan a hazánkban egyedül Mátraderecskén megtalálható mofetta áldásos hatására esküsznek. A szén-dioxidos szárazfürdő ugyanis kitágítja az ereket, a vérkeringés élénkülését pedig kellemes bizsergés mutatja a korábban sajgó, zsibbadt végtagokban.

Bármennyire is hatásos valamely kezelés, az egészségromboló szokások semmissé tehetik az eredményt. Az orvosok ezért egyúttal életmódtanácsokat is felírnak pácienseiknek. Napi félóra séta, legalább 2 liter folyadék, némi diéta, búcsú a cigarettától – ez talán nem túl nagy áldozat az erek védelmében.