Fókuszban a szívelégtelenség

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem képes biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben a panaszok csak terheléskor jelentkeznek, súlyosabb esetekben viszont már nyugalomban is vérellátási zavarok, a fontos szervek – mint például a vese és az agy – működési zavara jöhet létre.

Okai lehetnek:
Magas vérnyomás (hipertónia): a fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon háromszorosára növeli a szívelégtelenség előfordulásának gyakoriságát.

Szívizomelhalás (szívinfarktus): a szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás (szívizominfarktus). Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és ott a véráramlás megszűnik.

Szívbillentyű-betegségek, szívfejlődési hibák: a szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek (billentyűk) megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok (pl. a szívsövény részleges hiánya) szintén szívelégtelenséget okozhat.

Szívizombetegségek: bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás – a szívizmot megbetegítve – szívelégtelenséget okozhatnak. Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra, és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet.

A tünetek:
Sokfélék lehetnek, általában fokozatosan alakulnak ki és az évek alatt súlyosbodnak. Legtöbbször olyan jellegűek, hogy a beteg nem is sejti, hogy szívelégtelenségről van szó.
– A fáradékonyság, izomerő csökkenése, szédülés, aluszékonyság, alvászavar, gyakori vizeletürítés, a gyorsabb szívverés tipikusan olyan jelek, amelyekből egy átlagember nem következtet a betegségre.
– A boka- és lábszárduzzanás (ödéma), valamint a nyaki véna kitágulása már árulkodóbb tünet, csakúgy, mint az oxigénben szegényebb vér miatt kialakuló kékesebb arc- és ajakszín (cianózis).
– A vese kóros működése és a máj megnagyobbodása, de a legkínzóbb következmény, a légszomj is előállhat.

A megelőzésről:
Célszerű kerülni a túlzottan sós ételeket, az extrém fizikai terhelést, valamint a testsúly csökkentésére is nagy figyelmet kell fordítani, hogy ily módon is enyhítsünk a szívizom igénybevételén. A rendszeres testmozgás pedig elengedhetetlen, hiszen ennek révén növelhetjük szívünk teljesítőképességét.

Súlyos következmények:
A diagnózis felállítását követő négy éven belül a betegek közel ötven százaléka meghal, a legsúlyosabb állapotú betegek fele nem éri meg az egy évet sem.  Ezért nagyon fontos a korai felismerés és ennek hatására a minél előbbi életmód-váltás, hiszen minél hamarabb derül fény a betegségre, annál könnyebb azt kezelni.

Ettől az esztendőtől kezdve a Magyar Kardiológusok Társasága minden év májusában kívánja megrendezni a Nemzetközi Szívelégtelenség napját – ezzel is ráirányítva a figyelmet a betegség megelőzésére és a folyamatos gondozás fontosságára.