Méreg vagy táplálék az ételünk?

– Uniós csatlakozásunkkal megnyíltak határaink a külföldi nyers és feldolgozott élelmiszerek előtt. Ezek átesnek-e hazai vizsgálaton, vagy a bizalom elve alapján elfogadjuk a kísérő okmányokon szereplő adatokat?
– Magyarország csatlakozása előtt jelent meg, az úgynevezett higiéniai jogszabályi csomag, amely minden tagországra kötelező. Ezzel kívánta az EU a tagországaiban garantálni, hogy ami valahol forgalomba kerül, az a többi tagország igényeit is kielégítse. Természetesen minden országnak más hagyományai vannak az élelmiszerek ellenőrzésének területén. Magyarországon valamely termék csak úgy kerülhetett forgalomba, hogy laboratóriumban hatósági vizsgálaton esett át. Ezt ma már csak az Európai Unión kívülről érkező áruk esetében tudjuk megtenni. Amikor az élelmiszernek az EU-n belüli mozgását nézzük, bármely tagország kereskedelmi kapcsolata révén került is be az élelmiszer, az a magyar kereskedők polcain is ott lehet. Az élelmiszer-vállalkozók felelőssége, hogy az általuk forgalmazott termék kielégítse az uniós igényeket. Szabadon, egyszerű bizonylattal szállíthatja végig Európán a termékét. A magyar fogyasztó azért nem kiszolgáltatott, mert Magyarországon működik egy monitoring program. Ebben az előző évi adatokból kiszámolják a fogyasztást és azt, hogy milyen kockázatot jelent egy-egy termékkör. Meghatározzuk, hogy mely termékből mennyi vizsgálat történjék a következő évben.

– Időről időre hallunk átcsomagolt, lejárt szavatosságú élelmiszerekről, a költséges higiéniát be nem tartó gyártókról. Mit lehet ez ellen tenni? Német mintára lehetne tisztasági törvényt alkotni?
– Úgy gondolom, Magyarországon jó példát mutatunk. Az élelmiszerlánc felügyeleti törvénye megszületett, amely a teljes termelési láncot – talajvédelmet, növényegészség-védelmet, állategészség-védelmet, feldolgozást, forgalmazást – szabályozza. Nem a szabályozás befolyásolja alapvetően az élelmiszerek biztonságát, hanem a felelős vállalkozói magatartás. A szabályok megkerülői komoly kockázatot jelentenek. A legjobb módszer a hatóságok ellenőrzési gyakorlatának megváltoztatása. Cél- és közös hatósági ellenőrzéseket rendeltünk el és alkalmazunk. Amikor ennek során a feketegazdasággal találjuk magunkat szemben – például egy engedély nélkül működő húsüzem esetében –, ott az adó- és a munkajogi szabályokat is megszegik. Ilyenkor az illetékes hatóságokat értesítjük, s ez fordítva is működik.

– Riasztó híreket hallunk az emberi növekedési génnel kezelt halakról, a kínai génkezelt fokhagymáról. Az ilyen termékek emberre kifejtett hatásáról van-e már hiteles tudományos eredmény?
– A génkezelt élelmiszerekkel és alapanyagokkal kapcsolatban megosztott a vélekedés a tudományos világban és a fogyasztói társadalomban egyaránt. Egyes tudományos véleményeket úgy foglalnak állást, hogy a GMO nem veszélyes, és az egyetlen lehetőség a világ élelmiszergondjainak megoldására. De olvastam olyan szakértői elemzéseket is, hogy rendkívül veszélyes, beláthatatlan következményű a GMO-kal kezelt élelmiszereknek az emberekre és a környezetre való hatása. Ebből adódóan az a véleményem, hogy hazánkban addig, amíg olyan tudományos eredmény nem születik, amely az egyik vagy másik véleményt egyértelműen alátámasztaná, nem engedhetjük a GMO termékeknek az EU-szabályokon túlmenő felhasználását. Hazánk az egyik ország, amelyik azt mondta, hogy ha az EU engedélyezi is a génmódosított növények felhasználását, akkor sem kíván ezzel a lehetőséggel élni. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon nem lehet olyan termékekkel találkozni, amelyekben génmódosított szervezetet találnánk. A gyártónak a termék csomagolásán fel kell tüntetni, hogy az genetikailag módosított szervezet felhasználásával került előállításra. A fogyasztó pedig úgy védekezhet ellene, hogy nem vásárol olyan terméket, amiről úgy gondolja, hogy nem tesz jót az egészségének.

– A tartósított termékek nyilván azért tartósak, mert a tartósítószer elpusztítja a romlást okozó baktériumokat. Ez a „pusztító" erő hat az emberi sejtekre is?
– A tartósítás különböző eszközöket vesz igénybe. A tartósított élelmiszerekről nagy általánosságban kijelenteni, hogy kedvezőtlenek, nem lehet. Például a pasztörizált tej magas hőfokon való kezeléssel válik tartóssá, hőkezeléssel a konzervek is különböző tartósságra tesznek szert. A tartósítószer nemcsak úgy hat, hogy elöli a romlást okozó baktériumokat, hanem úgy is, hogy meggátolja a szaporodásukat. Azok a tartósítószerek, amelyek engedélyezettek – itt említhetjük az E –számokat is – átestek a megfelelő vizsgálatokon. A világ tudományos szakértői megállapodtak abban, hogy melyek azok a határértékek, amelyek még nem befolyásolják károsan az emberi szervezetet. Higgyünk a tudósoknak. A világ változik, a módszerek finomodnak, új eredmények jelentkeznek – viszont a hozzáértőknél jobban senki nem tudja megítélni, hogy egy-egy tartósítószer az emberi szervezet károsan befolyásolja-e, vagy sem. E hatás persze nem kizárható.

– Mennyire jellemző élelmiszerekben a vegyszermaradvány, a konzervekben az oldott fémek jelenléte?
– Azon termékek esetében, amelyek ellenőrzött körülmények között kerülnek előállításra, nem kell félnünk. Az élelmiszer bizalmi termék, előállítói jelentős többsége jogkövető, termékeit saját maga is megfelelő módon ellenőrzi. A televíziót néző, újságot olvasó vásárló nem azzal találkozik, ami jó, hanem a kirívó példákkal. Magyarországon egy monitoring program kizárólag a maradék hatóanyagok vizsgálatát végzi. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt években az 1%-ot sem haladták meg azok az élelmiszerminták, amelyekben annyi vegyszer-, antibiotikum- vagy fémmaradékok találtak, melyek mennyisége átlépte a határértéket. Így például a konzervdobozok anyagának elemzése – hogy milyen kioldódás történhet belőle – az élelmiszert termelő vállalkozó felelőssége. Csak azt használhatja fel, ami az emberi szervezetre nem gyakorolhat káros hatást.

– Mit tartsunk szem előtt, hogy tudatos vásárlók lehessünk és egészségesen étkezzünk?
– Akkor tesszük magunkért a legtöbbet, ha olyan árut vásárolunk, amiben korábban nem csalódtunk. Nem veszem meg azt a termékeket, amely valamikor is nem elégítette ki a fogyasztói elvárásomat. Nem vásárolok olyan helyen, ahol megpróbáltak becsapnia, vagy a higiéniai feltételek nem olyanok, mint amint megkívánok. Mindig nézzük meg a fogyaszthatóság, a minőség megőrzésének idejét, a hűtést igénylő termékeknél a megfelelő tárolást. Nézzük meg, hogy a termék hol került előállításra, s ebben az ovális jelzésben a HU és az azt követő szám megtalálható-e. Bízzunk meg az élelmiszer-ellenőrzésen átesett magyar termékekben!