Újra támad a vérbaj!

Ferenc egy gyönge pillanatában fékezett, megállt, és kocsijába invitált egy utcalányt. A 31 éves férfi emlékezetes kalandba keveredett: a prostituált vérbajjal is „megfejelte” pénzes szolgálatát. Amikor a férfi testét elborították a kiütések, orvoshoz fordult. A töredelmes vallomás után a feleségével együtt jártak kezelésre, és idővel mindketten meggyógyultak. Az orvos kérte a férfit, hogy keresse meg az utcalányt is, de nem találta meg, így a nő valószínűleg azóta is fertőz tovább…

Nem mindig volt ez így. Jó húsz évvel ezelőtt még kötelező volt a szifilisz kezelése, mégpedig zárt osztályon. És kötelező volt azoknak a felfedése is, akikkel a vérbajos beteg kapcsolatot tartott. A fertőző gócok felderítésében a rendőrség is „besegített”, együttműködve az ÁNTSZ-szel, illetve a bőrgyógyász szakorvosokkal. A szigorú és következetes föllépés meg is hozta az eredményt: tíz alá sikerült szorítani az éves fertőzések számát.

Ma gyakorlatilag nem kötelező a fertőzött ember gyógykezelése, mint ahogy nem köteles megnevezni szexuális partnereit sem. Az eredmény (a 2009-es) önmagáért beszél: évi ezer szifiliszes megbetegedés.

– Igen, a fertőzés az utóbbi éveket tekintve is emelkedő arányt mutat – erősíti meg a tendenciát Pónyai Katinka, a fővárosi Semmelweis Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikáján belül működő, a szexuális úton terjedő betegségekre szakosodott, úgynevezett STD Centrum vezetőhelyettese. A kór a szovjet utódállamokból indult hódító útjára, és terjed nyugat felé. A legtöbb fertőzött a homoszexuálisok és a prostituáltak közül kerül ki, illetve azok köréből, akik gyakran váltják partnereiket. A szifilisz (vérbaj, luesz) vérrel, nemi váladékkal és az anyatejjel terjed. Fertőzött kisdedekkel elsősorban Nyíregyháza nemibeteg-gondozó hálózatának munkatársai találkoznak. Leggyakrabban azonban szexuális úton adódik át a fertőzés. Védelmet jelentene az óvszer, de nem élnek vele.

Fájdalmatlan fekélyek a fertőződés helyén: ez a betegség „belépője”. Három hét után elmúlik, majd egy hónap szünet áll be. Ezt követően kirobban a kór: fájdalmatlan, nem viszkető kiütések lepik el az egész testet (gyakran még a tenyeret és a talpat is). Újabb egy hónap múltán ezek is elmúlnak, és egy igen hosszú, akár két éven át is tartó tünetmentes állapot következik. A beteg azonban ez idő alatt is fertőz.

A legtöbb páciens a kiütések megjelenésekor megy el orvoshoz. Hála a penicillinnek, a vérbajt okozó baktériumok elpusztíthatók. De csak akkor, ha a beteg vállalja a két évig tartó gyógykezelést. Ha ezt nem teszi, és az átmeneti tünetmentesség „elaltatja” őt, fölléphetnek a szifilisz szövődményei: dühkitörések, bénulások, depresszió, epilepszia. A betegségre jellemző antitestek azonban a gyógyultak vérében is megmaradnak, emiatt például vért sem adhatnak soha.