Ha felborul az egyensúly

A hasnyálmirigy a gyomor mögött helyezkedik el, és elsősorban két fontos feladata van. Egyrészt emésztőnedveket készít a bél számára, másrészt inzulint, mely az anyagcsere, és így minden életfolyamat szempontjából fontos. Az inzulin a hasnyálmirigy egy bizonyos körzetéből, a Langerhans-szigetekről érkezik.

A hasnyálmirigy elvben inzulinkiválasztással reagál a táplálékból történő cukorfelvételre. Egy kiadós étkezés után bőségesen van cukor a vérben, melynek egy részére nincs szüksége az anyagcserének. Ezt a részt az inzulin a test lerakataiba juttatja - éhínség idejére. Egy másik részt szőlőcukorrá alakít, egy továbbit zsírrá és aminosavvá. Ezekkel az intézkedésekkel normális esetben az inzulin ellenőrzése alatt tartja a test cukorháztartását. Ám ennél valamivel bonyolultabb a dolog. Az inzulinnak ugyanis van egy ellenfele, a glükagon, mely elsősorban azért felelős, hogy krízisek idején megint aktivizálja a lerakatokban lévő cukorkészleteket. És a glükagon egyidejűleg mozgósít két másik hormont is, nevezetesen a mellékvesében az adrenalint és a pajzsmirigyben a tiroxint, melyek "cukor-szükségállapot" esetén segítenek gyorsan megemelni a vércukorszintet.

A cukor nem mindig édes
A test cukorháztartása bonyolult, de finoman összehangolt rendszer. Hogy mégis hajlamos a zavarokra, az nem is annyira a rendszernek, mint inkább saját magunknak köszönhető. Mert az inzulinnak és számos játékostársának az a feladata, hogy segítsen a testnek átvészelni az ínséges időket, és életben maradni, ha hiány lép fel. Ez a rendszer azonban nincs igazán felkészülve az állandó cukorfeleslegre. Mai táplálkozásunkra azonban leginkább az a jellemző, hogy túlzott mennyiségű cukor jut a szervezetünkbe nap mint nap. Ezért is egyre gyakoribb betegség az inzulinhiány, azaz a diabétesz. A test által előállított inzulin egyszerűen már nem bír a hatalmas cukoráradattal, hiszen nem csak a cukorban van cukor, ne lepődjünk meg, de még a felvágottak többségében is.

Ha az inzulin már nem boldogul a cukorkínálattal vagy egyéb okból hiány van belőle a testben, a vér cukortartalma felszökik, és súlyos mérgezési tünetek léphetnek fel. A felesleges cukrot már nem dolgozza fel az anyagcsere, egyszerűen kiválasztja a vizelettel, de sajnos, ebben a folyamatban visszamaradnak köztes termékek, a vérben zsírsavak képződnek, melyek lassan megmérgezik a szervezetet.

Hogyan tarthatjuk karban inzulinháztartásunkat?
Külön kell választani az öregkori diabétesz elkerülése érdekében tett megelőző intézkedéseket azoktól a táplálkozási szabályoktól, amelyek bevezetése akkor válik szükségessé, ha valaki már cukorbeteg. Megelőzésképpen sok mindent tehet az illető: kerülje a túlsúlyt, csak annyi kalóriát vegyen magához, amennyire a terhelésének arányában valóban szüksége van. Minimalizálja az édességet és az alkoholt.

A kor előrehaladtával különösen fontos odafigyelni, mert egyéb tényezők - mint például más betegségek, szükséges gyógyszerek - kedvezőtlenül befolyásolják a vércukorszintet. Minél több kockázati tényező jön össze, annál jobban megnő annak a veszélye, hogy diabétesz lép fel. Egészen érthetően fogalmazva: a folytonos túlzott cukorbevitel miatt már nem csak a test tartaléklerakatai lesznek csordultig.