Felfedező szájmustra

Évente egy fogkefét és két tubus fogkrémet használunk el, s ez bizony meglehetősen kevés. Így a legtöbb esetben a nem megfelelő szájápolás okolható a panaszokért, ám akkor is előfordulhatnak gondok, ha valaki rendszeresen jár fogorvoshoz és követi a tanácsait. Gyakorta megesik, hogy elsőként a fogászunk veszi észre valamely betegségünket a szájüregi elváltozások felderítésével.

A rossz fog, a szájbeli fertőzésekkel keletkező krónikus gyulladások okozhatnak hajhullást, kopaszodást, ekcémát, sőt szív- és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást is. A szájban elszaporodó fogkő pedig azt jelzi, hogy a szervezetben a kelleténél több az ásványi anyag, ekképpen pedig tünete lehet a gyomorfekélynek.

Gyakran a fejfájásért is egy rossz fog felelős. A felső metszőfogak gyulladása a homlokra sugározza, az alsó nagy őrlőfogak a tarkóra vetítik ki a fájdalmat. A gyomor és a bél betegségei, a különféle anyagcserezavarok is okozhatnak tüneteket a szájban. A cukorbetegség egyik jellemző tünete a szájszárazság, de a nyelvgyulladás, gombás fertőzés is utalhat a diabéteszre.

A vérképző rendszer betegségeit is kísérhetik szájtünetek. A leukémia figyelmeztető jeleként értelmezhető a súlyos ínygyulladás, az íny túlburjánzása. Vérszegénység esetén a nyálkahártya piros helyett sárgás színű, a nyelv pedig száraz, berepedezett lehet.

A hormonális változások is nyomot hagyhatnak a szájban. Gyakori a serdülőkori ínygyulladás, illetve klimax idején és utána is sok panaszt okozhat a nyelvégés. Több bőr- és nemi betegségnek (például ekcéma, szifilisz) van tünete a szájban: az íny- és fogágy-gyulladás.

A fogorvost tehát nem csak fogfájáskor érdemes felkeresnünk: félévente akkor is látogassunk el a rendelőbe, ha éppen semmi panaszunk.