Kólastop és ropitilalom

Félelmetes már a tendencia is: a kövérek aránya több mint a duplájára nőtt az unió tagállamaiban az elmúlt húsz évben. Az uniós átlag szerint hétből egy gyermek túlsúlyos – nálunk minden ötödik. Ez azért különösen szomorú adat, mert aki serdülőkorban elhízott, az az esetek 80-90 százalékában felnőttként is túlsúllyal küszködik majd. A szülők felelőssége itt tehát óriási: a gyerek minél kisebb korában próbálunk gátat szabni a pluszkilók lerakódásának, annál nagyobb eséllyel sikerül visszafordítani a folyamatot.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyébként tavaly szeptemberben egyenesen népbetegségnek minősítette az elhízást, amely az unióban a halálozások 10-13 százalékával hozható összefüggésbe. Nemcsak önmagában a fölös kilók okoznak problémát (például megnehezítik a mindennapi mozgást), hanem a túlsúlyosok 65 százalékánál előbb-utóbb valamilyen krónikus betegség – diabétesz, magas vérnyomás, szívbetegség – is társul hozzá. Ezekkel pedig már könnyen kieshetünk a munkából is...

Az unióban nincs érvényben egységes rendelkezés vagy cselekvési terv konkrétan az elhízás megfékezésére. Közösségi szinten annyi történt, hogy 2007-ben elfogadtak egy afféle javaslatot, de ez nem hozott javulást. Úgyhogy ki-ki a maga módján küzd a globális elhízás ellen. Finnországban például az anyagi ösztönzés útját választották: az orvosi tanácsra fogyni képesek minden egyes „ledobott” kilóért 400 eurós (mintegy 110 ezer forintos) utalványt kapnak, amit rehabilitációs és fitneszkezelésekre kell fordítaniuk. Dániában inkább a büntetés dívik: 25 százalékkal emelték a jégkrémekre, a csokoládékra és az egyéb édességekre kivetett adót. Nagy-Britanniában szintén keményen adóznak a fogyasztók a fagylalt, a cukros üdítők és a csipszek után.

Csokoládé helyett müzliszelet, ropi helyett olajos magvak, kóla helyett szénsavmentes ásványvíz – többek között ezeket a változtatásokat szerette volna elérni az a magyarországi büférendelet, amelyet 2005-ben hoztak. Eszerint az intézményvezetők csak olyan büféüzemelővel köthetnek szerződést, akinek kínálata megfelel az egészséges táplálkozás alapelveinek. Egy most készülő rendelet pedig – az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásai alapján – azt írná elő, hogy a jövőben milyen élelmiszereket és italokat kínálhatnak majd a közkonyhák. Az egészség unalomig ismételt megoldókulcsa ugyanis az egészséges táplálkozás és a mozgás kombinációja.