Túlélési technika kerestetik

Észre sem vesszük a mindennapi taposómalomban, hogy bármi baj lenne a lelkünkkel, legfeljebb fáradékonyak, ingerlékenyek vagyunk. Aztán egyszer csak azzal szembesülünk, hogy megbetegedtünk.

– Észleljük, ha valamink fáj, de a lelki panasz javarészt megfoghatatlan. A legtöbben csak legyintenek rá: majd kialszom, egyszerű fáradtság az egész – mondja dr. Radics Judit, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Szociálpszichiátriai Gondozójának vezető főorvosa. – Minél nagyobb terhelésnek van kitéve valaki, annál inkább valószínű, hogy előbb-utóbb pszichés zavarok is fellépnek nála. A férfiak általában mogorvábbak vagy indulatosabbak lesznek, míg a nők szoronganak, elhanyagolják a házimunkát, majd önmagukat is. Valamennyien csapdába estek: testileg egészségesnek érzik magukat, miközben lelkileg már régen nem azok.

Ki kell építeni tehát a túlélési technikákat. Radics doktornő szerint már az nagy dolog, ha valaki észreveszi, hogy valami nincs rendben a pszichéjével. S fél gyó­gyulás, ha megpróbál tenni is a változás érdekében. Örömforrásokat keres, feltöltekezik, s eközben ráébred, mennyire érvényes az „ép testben ép lélek” mondás:

– Sokan nem tudnak ilyen egyszerűen segíteni magukon. Egyesek különböző öngyógyító technikákhoz nyúlnak, melyek hozzáértő tudás nélkül általában kevéssé eredményesek. Sőt így gyakran még több gondot kezdeményezhetnek, mint amilyen például az alkoholfüggőség, a túlevés, a dohányzás, a mániákus vásárlás. Pszichoszomatikus betegség a rák, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, az infarktus, de a migrén, a súlyos hátfájás és néhány bőrbetegség is ide tartozik. Számos kórképnél szervi-szöveti károsodások fedezhetők fel, de keletkezésük, lefolyásuk, következményeik kéz a kézben járnak a lelki-szociális megrázkódtatásokkal.

– A leggyakoribb pszichoszomatikus nyavalyák közé az emésztőszervi elváltozások tartoznak. Például a reflux – a gyomorsav visszafolyása a nyelőcsőbe – ma már szinte népbetegségnek számít, s nem ritka, hogy 18 évesek szenvednek tőle. Vizsgaidőszakokban pedig határozottan megnő az efféle panaszok miatt hozzánk fordulók aránya – sorolja a tapasztalatait dr. Demeter Pál, a fővárosi Szent Margit Kórház gasztroenterológiai osztályának vezető főorvosa. – Rendszertelenül és kapkodva eszünk, sokszor szinte azt sem tudjuk, mit. Ehhez jönnek a napi feszültségek, így szinte elkerülhetetlen, hogy ne hibásodjék meg a gyomor működése. Aki nem megy idejekorán szakemberhez, annál könnyen kialakulhat a káros stresszek okozta gyomorfekély, az irritábilis bél szindróma (IBS). Az emésztési gondokkal küszködők többsége összetett kezelésre szorul: a test mellett szükség van a lélek gyógyítására is.

– Ma már szerencsére nem számít szégyennek, ha valaki pszichiáter közreműködését kéri. Egyre több férfi és kistelepülésen élő ember keres föl a rendelőmben. A múltkor egy 70 éves néni kopogtatott be hozzám: az interneten bukkant rám, úgy érzi, szüksége volna a segítségemre. Ezek biztató jelek – sorolja reményteli optimizmussal dr. Radics Judit főorvos.