Amíg az orvos megérkezik 9.

Légúti szűkületek
Ha a gyermeknél a már eleve szűkebb légutak – az orr, a garat, a gége, a légcső, a hörgők valamilyen megbetegedése miatt – tovább szűkülnek, igen gyorsan életveszélyes állapot alakulhat ki: légszomj lép fel.

A légszomj jellemzői:
– a gyermek nyugtalan, fél,
– erőlködve lélegzik,
– légzése szapora,
– mellkasán a bordák között a bőr behúzódik,
– csecsemőknél a orrcimpák jól láthatóan emelkednek,
– a bőr kékes,
– a légzésnél zörejek hallhatók.

A légúti szűkület okai
1.Krupp, álkrupp
A betegség okozója csaknem mindig vírusfertőzés. A közhiedelemmel ellentétben a légszennyeződés nem oka a betegségnek, csak kedvezőtlenül befolyásolja a kór lezajlását.
Rendszerint hat hónapos és három éves kor közötti gyermekek betegszenek meg. A gége, a hangszálak és a légcső területén nyálkahártya-duzzanat alakul ki, aminek következtében rekedtség, hangos-sípoló belégzés, ugató köhögés, légszomj léphet fel.
Minden esetben orvoshoz kell vinni a gyermeket, aki eldönti, elegendő-e az otthoni kezelés, vagy kórházba kell-e utalni a beteget.
A kezelés célja minden esetben a nyálkahártya-duzzanat fokozódásának megakadályozása, illetve a duzzanat csökkentése.

2.Gégefedő-gyulladás
Ezt a betegséget nem vírusok, hanem baktériumok okozzák. Ritkább, mint a krupp, viszont mindig életveszélyes!
Elsősorban a kettő-hétéves gyermeket érinti. Hirtelen, pár óra alatt magas lesz a láza, s nagyon rossz a közérzete. A gyermek nyelésnél fokozódó torokfájásról panaszkodik, még a nyálát sem nyeli le. Mivel a gégefedő duzzadt, a levegő áramlását biztosító légút keresztmetszete egyre kisebb, belégzésnél zörej hallható. A rémült gyermek felüléssel és fejének előrehajtásával reagál az állapotára, hogy képes legyen lélegezni.
A szülő haladéktalanul hívjon orvost, és hagyja, hogy a gyermek úgy üljön, ahogy akar!

3.Idegentest-aspiráció (félrenyelés)
Ennek során idegen test kerül a légutakba. Leginkább a fél-négyéves korosztályt érinti, hiszen ez az az életkor, amikor a gyermek mindent a szájába vesz.
Tünetei attól függnek, hogy a légcső teljesen elzáródott-e. Ha igen, a gyermek nem tud sem lélegezni, sem kiabálni. Ha a légcső csak részben záródott el, az észlelhető légszomj mellett köhögés, sípoló, ziháló légzés is hallható.

Cselekedni kell!
Fontos tudni, hogy ilyenkor súlyos, azonnali megoldást igénylő helyzettel állunk szemben, ahol nincs idő várni az orvos megérkezéséig, haladéktalanul cselekedni kell!

Ha a gyermek köhög, légzése kielégítő, hagyjuk, hadd köhögjön. Az esetek többségében sikerül kiköhögnie az idegen testet. Utána viszont minél előbb juttassuk a gyermeket kórházba!

Ha a légcsere gátolt, vagy lehetetlen, csak pár percünk van cselekedni!

Egy éves korig a gyermek fejét hátra hajtva, a hátát a lapockacsontok között hüvelykpárnánkkal erősen ütögetjük, vagy a mellkas elülső felszínét a szegycsont közepén két ujjunkkal kb. két centiméteres kitérést elérve nyomogatjuk.
Megoldás lehet a csecsemőket lábuknál fogva úgy felemelni, hogy fejük mélyen legyen, vagy arcukat úgy helyezzük az alkarunkra, hogy a fejük mintegy hatvan fokos szögben lógjon.

Nagyobb korban a gyermeket a hátára fektetve, az ún. Heimlich-műfogást alkalmazzuk, amíg az idegen test el nem távozik. A Heimlich-műfogás lényege, hogy az elsősegélyt nyújtó a szegycsont és a köldök közötti távolság közepe táján csuklójával a hasfalat a fej irányába hirtelen benyomja. A mellkason belül hirtelen megnövekedett nyomás hatására az idegen test a légutakból kilökődik.

Ha ezek az eljárások nem vezetnek eredményre, meg lehet próbálkozni az idegen test kézzel történő eltávolítására. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy mélyebbre piszkáljuk az idegen testet.

Ha sikerült ebben a kétségbeejtő helyzetben a gyermek súlyos légszomját részben vagy akár teljesen megszüntetni, mindenképpen orvoshoz kell vinni a beteget. A Heimlich-műfogás ugyanis nagyon durva eljárás, s főként gyerekeknél belső sérüléseket is okozhat.