Ha a baba súlya kicsi

- A születési súlyt számos tényező befolyásolja - mondja dr. Luczay Andrea egyetemi adjunktus. - Elsősorban a populációnk és genetikai adottságaink, de az is számít, hányadik terhességből vagy ikerként születik-e a baba.

Egy angol nőgyógyász matematikai modellje szerint a gyerek ideális születési súlyát nem csak az átlaghoz - ami ma Magyarországon a fiúk esetében 3300, lányoknál 3150 gramm - lehet viszonyítani, hanem meghatározható az egyénre szabott ideális születési súly is. Ez az előbbi tényezőkön túl az édesanya terhesség előtti súlyától és magasságától is függ.

Az ideális születési súlytól való eltérésben a méhen belüli faktoroknak van szerepük, és az anyuka alkohol-, illetve drogfogyasztásának, dohányzásának, tápláltsági állapotának - amelyek manapság ismét gyakori problémák. A születési súlyt befolyásolhatják egyes betegségek, illetve a méhlepény is, amely, ha például elöregszik vagy nem jól teljesíti funkcióját, kis születési súlyt eredményezhet.

- Ma Magyarországon lányoknál 2490 gramm, fiúknál 2500 gramm az alsó határa az élettanilag normális születési súlynak, ez alatt alacsony súlyú újszülöttről kell beszélnünk - mondja dr. Luczay Andrea.

Az okok alapján két csoportjuk létezik:
1. A méhen belüli sorvadás akkor következik be, ha a magzat a terhességi (gesztációs) korához képest az elégtelen tápanyag-ellátottság következtében kis súllyal születik. Ez a csoport jól elkülöníthető...
2. ...a koraszülöttektől, akik korábban, kis súllyal és éretlenül születnek.

A méhen belül sorvadtak már a születésük után hajlamosak különböző súlyos betegségekre, így idegrendszeri, szem- és tüdőkárosodásra, amelyek végigkísérhetik az életüket.

A gesztációs korukhoz képest kis súlyú újszülöttekről nagyjából 15-20 éve tudják a tudósok, hogy felnőttkorukban hajlamosabbak lesznek bizonyos betegségekre. A 80-as évek végén David Barker brit epidemiológus figyelt fel először arra, hogy az 50-60 éves, 2-es típusú cukorbeteg, szív- és érrendszeri betegségben szenvedő férfiak többsége kis súllyal született. A további vizsgálatok azután bebizonyították, hogy a méhen belüli sorvadtaknál már gyerekkorban kimutathatók a későbbi eltérések. A másfajta méhen belüli környezet tulajdonképpen átprogramozza a szervezetüket. Főleg a kalóriakezelésük tér el, így hajlamosabbak az elhízásra, és az ebből fakadó szövődményekre: a 2-es típusú cukorbetegségre, a magas vérnyomásra, a szív- és érrendszeri betegségekre. A nők petefészkében pedig gyakran a szükségesnél több férfi nemi hormon termelődik.

Az ilyen kis súlyú újszülöttek - ellentétben a koraszülöttekkel - egykilósan is életképesek. Korábban azonban az volt a cél, hogy ők minél hamarabb elérjék a normális súlyt, ezért még az anyatejet is dúsították számukra. Ma már ott tart a tudomány, hogy kiderítette: a hirtelen feltáplálás szerepet játszhat a későbbi elhízás és egyéb szövődmények kialakulásában, ezért lassan kell pótolni az ilyen gyerekek kalóriáját, bőven elég számukra a rendes anyatej.

- Ennél a csoportnál már gyerekkorban kimutathatók a későbbi túlsúly és az egyéb elváltozások jelei, ezért különösen figyelni kell a táplálkozásukra, sőt ajánlott a szoros orvosi felügyelet is - figyelmeztet Luczay doktornő. - A méhen belüli sorvadtak 10 százaléka felnőttkorára is kifejezetten alacsony marad. Már öt-, sőt kétévesen is látszik, ha egy gyerek sokkal kisebb a kortársainál, orvosi segítség nélkül nem fogja tudni behozni a lemaradást, ami akár komoly pszichés problémákat is okozhat. Így erre is érdemes odafigyelni, mert az alacsony gyerekek endokrinológusi segítséggel belenőhetnek a normális magassági tartományba.

A nagyon nagy (4100 gramm feletti) súllyal születettek körében is gyakoribb bizonyos betegségek előfordulása,
de kevésbé, mint a kis súllyal született babáknál. A mai 20 százalékosan elhízott gyerekpopuláció okai azonban nem csak a születési súlyban keresendők, abban sajnos, más tényezők - például a helytelen táplálkozás, a mozgás hiánya - is szerepet játszanak.

Forrás: Diéta és Fitnesz