Fergeteges koncertek

{p}
Cher után Sting
Ezt is megértük: mielőtt végleg búcsút intene a színpadnak és a show-businessnek, az állandóan megújulni képes popdíva nálunk is tiszteletét tette. Cher példát mutatott a hozzá soha fel nem növő ifjú generációnak (nevezetesen az előtte nem sokkal Budapesten hűvös fogadtatásban részesülő Britney Spearsnek), tessék utánozni a teljesítményét. Csakhogy ez nem könnyű, mert az ötvennyolc esztendős énekesnő magasra tette a mércét. "Nehogy azt gondoljátok, hogy könnyű kis show-műsort kaptok!" - mondta az elején. Nem is gondoltuk. Tágra nyílt szemmel bámultuk Cher profizmusát. Percre pontosan működött minden, a kezdéstől az egyetlen ráadásig. Előre kiszámított, jól megtervezett, látványokban bővelkedő koncerttel ajándékozott meg bennünket. A zsúfolásig megtelt sportaréna minden nézőjét elbűvölték a táncosok és az akrobaták, no és maga az est főszereplője.Cher kitett magáért: elénekelte az összes nagy slágerét. Videobejátszások segítségével gazdag pályafutása is végigpörgött előttünk, s ezek a néha hosszúra sikeredett szieszták arra kellettek, hogy ez idő alatt újabb és újabb ruhakölteményeket és parókákat húzzon magára (tizenegyszer öltözött át!), majd a díszlet rejtett zugaiból, alulról, hátulról, fölülről bukkanjon elő. Határozott léptekkel járkált a színpadon, ennyi idősen nyilván szaladgálni már nem is akart, a táncot fiatal csapatára bízta. A közönséggel sem kacsingatott össze, pedig az első sorban ott csápoltak a rajongói. Nekem végig úgy tűnt, mintha valami bántaná az énekesnőt. Határtalan szomorúságát azonban a közönség nem vette észre, az előadó profizmusának köszönhetően. Először azzal magyaráztam, hogy aki búcsúkoncertet ad, az nem nevetgélheti végig az estét. Aztán megtaláltam az interneten Cher minapi nyilatkozatát arról, hogy soha nem volt ilyen érzelmi mélyponton, mint mostanában: családi és baráti kapcsolatai csődöt mondtak. Hát innen fúj a szél...Az angol világsztár, a Police együttes egykori vezéralakja, Sting viszont minden tekintetben a csúcson van. Szemmel látható rajta a kitűnő kondíció, a lelki egyensúly, a mérhetetlen zeneszeretet. Hogy jobban bírja a megterhelést, jógázik, hat gyerekkel, csodás nejjel a családi élete is rendben van, s az egész világ letérdepel tehetsége előtt. Százhúsz állomásos turnéval járja a földtekét, hozzánk Spanyolhonból ruccant át. A budapesti felvonulási téren több százezer érdeklődő előtt megrendezett Kapcsolat-koncerten (a szó szoros értelmében leszerepelt magyar sztárok és a jobb sorsra érdemes Susan Vega amerikai énekmondó híresség után) az ötvenkét éves angol kedvenc Cherhez hasonlóan megmutatta, hogyan is kell ezt csinálni. Elég a színpad közepén egy helyben ácsorogni, akár meg sem kell mozdulni, a torkából kiáradó hang, a basszusgitáron játszott futamok s összességében a dalok egymásutánja így is garantálja a tomboló közönséget. Sting megelégszik az egyszerűbb látványelemekkel, nincsenek allűrjei, sikere visszafogottságában rejlik.Szombat esti műsora legutóbbi, Sacred Love című lemezének dalaira épült, de felcsendültek régi sikerszámai is. Sting azon művészek közé tartozik, aki addig nem mehet le a színpadról, amíg el nem énekli a közönség kedvenc dalait. És a végén még öt ráadásra is futotta erejéből. Csak a helyszín és a rendezés hagy némi kívánnivalót maga után. Egy ingyenes koncertre azok is eljönnek, akik azt sem tudják, ki is az a messziről pálcikaembernek tűnő figura a rivaldafényben, így aztán nem igazán lelkesednek, de legalább elmondhatják, hogy ott voltak. Nekem sikerült egy mentőautó nyitott ajtaja mellé tapadnom, így legalább nem lökdösött a tömeg, viszont láthattam egy csomó rosszullétet is egyúttal. De sebaj, állítólag Sting ősszel visszajön, majd akkor többet látunk belőle.
{p}
Fonográf-időutazás
Milyen is volt a kisstadionbeli Fonográf-koncert? Egyetlen szóval meghatározható: a szokásos. Persze joggal kérdezhetik, ki emlékszik már a húsz évvel ezelőtti fellépésekre, ki emlékszik már az akkori színvonalra, az akkori hangzásra? Akik ott voltak a hat kitűnő zenész összejövetelén, azok minden bizonnyal. Gyanítom, nemcsak ők. Hamar kiderült: a zenekar nem véletlenül kapott annak idején díjat az egyik legrangosabb könnyűzenei fesztiválon, a MIDEM-en, nem véletlenül jelentek meg dalai angolul, és az is: nem véletlenül lett a "country-eastern" stílus alapítója, képviselője. A dalokat hallgatva nemcsak időutazást tehettünk a múltba, újraélhettük mindazokat az érzéseket, amelyeket az együttes dalai mondanivalójukkal, sajátos, igényes stílusukkal kiváltottak. És természetesen azon is elgondolkodhattunk, miért nem vitte többre a Fonográf, miért kellett két évtizedet várni arra, hogy az a banda, amely történelmet írt a hazai rockéletben, mert öt szólamban énekelt, ismét színpadra lépjen, ismét megmutassa, miért is szerették annyira annyian.A jubileumi fellépésen, ami a koreográfiát illeti, minden a helyén volt. Precíz, ötletes forgatókönyv, a hangulathoz, a kor szelleméhez méltó összekötő szövegek. Ám egy ilyen jeles eseményre elegánsabb helyszín dukált volna a társaságnak, mint a lepusztult, szocreál Kisstadion. Még szerencse, hogy ez sem a közönséget, sem a zenekar tagjait nem zavarta. Mindkét fél tette a dolgát. A fiúk zenéltek, a publikum pedig értékelte a produktumot. Nem volt híja az együtt éneklésnek, a vastapsnak. A korábbi társaság ezúttal kiegészült Szörényi Örssel, aki a dobszekcióban járult hozzá a még tökéletesebb összhatáshoz. A ma már idősödő rajongók nem kis örömmel fogadták a magyar pop legmarkánsabb, legigényesebb alakját, Szörényi Leventét és a "koszorús" költőt, Bródy Jánost, akiknek a dalai ma is örök érvényűek. Tolcsvay László, Móricz Mihály, Németh Oszkár és Szörényi Szabolcs pedig, mint régen, most is meghatározó részese volt a sikernek. Hogy ez a péntek este mit jelentett a Fonográfnak? Több mint két és fél órát muzsikáltak önfeledten, boldogan, a tökéletesség határán. És a közönség mit érzett? Amikor Levente az egyik visszatapsolás után megkérdezte: "Játsszunk még?", a közönség soraiból valaki bekiabált: "Igen! Kezdjétek újra!"Nem is lenne olyan rossz...
{p}
Ákos tarolt
A Magyar Koncertszervezők Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a május 29-i Ákos-buli a Kisstadionban az elmúlt három év leglátogatottabb belépőjegyes hangversenye volt Magyarországon, ideértve a magyar és a külföldi előadók nagyszabású koncertjeit is. Ákos több nézőt vonzott, mint a Limp Bizkit, a Pink és Peter Gabriel együttvéve. Lám, bebizonyosodott, hogy egy magyar előadóművész is képes csodákra.