Új típusú agrárfinanszírozás válság idején

Nyujtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője az Új pénzügyi források, piaci lehetőségek az agrárágazatban és az élelmiszeriparban című, nemrégiben megrendezett konferencián banki és pályázati lehetőségekre hívta fel az agrárium szereplőinek figyelmét.

A mezőgazdaságban is érzékelhető a recesszió, ám ez a szektor nem sínyli meg annyira a gazdasági válságot, mint sok más terület. A szakember elemzése szerint a 2007-es és 2008-as esztendőkben árrobbanás volt érzékelhető, két igazán jó éve volt az agráriumnak. Habár az akkori árnövekedés okai ma is fennállnak, a válság jobbára felülírta azokat, a visszaesés azonban messze nem akkora, mint az ipar és a szolgáltatás területein. Két súlyos problémával mégis szembe kell nézni: egyfelől az inputanyagok áremelkedése nagyságrendekkel magasabb, mint az agrártermékeké, másfelől elapadtak a banki források.

A szaktárca álláspontja szerint ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy az élelmiszer-fogyasztásban középtávon bővülésre lehet számítani.

2008-ban a hazai agrárfejlesztések támogatására 429,2 milliárd forintot irányoztak elő, ebből tavaly december végéig 394,9 milliárdot ki is fizettek. Mindebből a nemzeti önrész 113 milliárd forint, a többi uniós támogatás. Az idei évben 437 milliárd forintos a keret, amelynek nagyobbik része, közel 230 milliárd forint a közvetlen területalapú támogatás, míg nagyjából 200 milliárd forint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében áll rendelkezésre. Előbbi esetében nagy segítség lehet, hogy az eredetileg decembertől időzített kifizetéseket bizonyos feltételek teljesülése esetén – az Európai Bizottság jóváhagyásával – előre lehet hozni, méghozzá a támogatási összeg felének erejéig – emelte ki a főosztályvezető.

Az ÚMVP forrásaira pályázóknak jó hír, hogy 20 százaléknyi előleget lehet fizetni a támogatásból. Eddig hétszázan jelezték, hogy élnének a lehetőséggel, de ez a szám az új jogcímek meghirdetésével növekedni fog. Szintén a válság következményeit enyhítő lépés, hogy több kifizetési kérelmet lehet benyújtani, azaz hamarabb, részletenként juthatnak megítélt támogatásukhoz a jogosultak. Az állattartó telepek esetében 36 hónapra nyújtották a megvalósítási határidőt, és a kötelező vagyonbiztosítási kötelezettséget is eltörölték. A következő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikus ügykezelés, azaz a támogatási kérelmek benyújtásától a központi adminisztratív döntések előkészítéséig egy sor feladatot számítógépen és a világhálón keresztül végeznek.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – a válságra válaszul – új és felújított hitelprogramokkal segíti a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók finanszírozását. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram a válságkezelő eszközök egyike, amelynek keretében összesen 140 milliárd forint szolgálja az ágazat szereplőit. Az igénylők legkevesebb egy, legfeljebb 200 millió forintot hívhatnak le 11 százalékos éves kamattal, miközben a kereskedelmi bankoknál jellemzően 17-18 százalékos kamatot számítanak fel. Él az Élelmiszeripari Bankgarancia Program is. A kereskedelmi bankoknál hitelért folyamodó kérelmezők 80 százalékos MFB-bankgaranciát tudnak felmutatni, amennyiben ezt a konstrukciót veszik igénybe.

Válsághelyzetben különösen előtérbe kerül a faktoring, melyre szintén érdemes az agrárium szereplőinek figyelmét felhívni. Ennek lényege, hogy a bank megvásárolja a 30, 90, 120 vagy 180 fizetési napos határidővel kibocsátott számlát és előfinanszírozza azt, majd később a vevőtől beszedi és elszámolja az ellenértéket. Ilyen esetben a folyósítás a szállításokhoz, illetve az elvégzett munkákhoz igazodik, tehát folyamatos jellegű, ezzel biztonságot és stabilitást nyújtva az áruit értékesítő gazdálkodóknak.