Mire ment el 464 milliárd?

A területfejlesztésre szánt 464 milliárd forint 25 százalékát útépítésre, 45 százalékát a fejletlen régiók támogatására használták fel a települések és térségi szerveződések 1996-2008 között – számolt be a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.

ForrásvidékSzabad Föld Online2009. 07. 16. csütörtök2009. 07. 16.

Kép: Épülő Dráva-híd a Magyar-Horvát határon, M7-es autópálya, építkezés 2008.08.25. fotó: Németh András Péter

Mire ment el 464 milliárd?
Épülő Dráva-híd a Magyar-Horvát határon, M7-es autópálya, építkezés 2008.08.25. fotó: Németh András Péter

A tizenkét év alatt, 2008 végéig 464 milliárd forintot osztottak ki a megyei, majd a regionális tanácsok. A fejlesztések kétfélék voltak, a helyi önkormányzatok és a térségi fejlesztések köré csoportosultak. Ezek legfontosabb elemei a munkahelyteremtés, 36 ezer munkahely jött létre az 1996 és 2008 közti időszakban - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára egy sajtóbeszélgetésen, melyről a Napi Gazdaság tudósított.

Mintegy ötven projektet támogattak a tanácsok, átlagosan 9,3 millió forint jutott egy pályázatra, a támogatások 78 százalékát önkormányzatok, a többit vállalkozások kapták, a támogatások révén 1600 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg - főleg a kezdeti években igen nagy arányú önrészt kellett produkálniuk a pályázóknak.

A támogatások 45 százalékát kapta egyébként a két legkevésbé fejlett régió, az észak-alföldi és az észak-magyarországi.

A célok alapján csoportosítva a legtöbb támogatás a közlekedés fejlesztésére jutott, a teljes összeg 25,2 százaléka. Ebbe a körbe leginkább az útépítési beruházások tartoznak, kisebb részben pedig kompátkelők, kerékpárutak épültek.

Szintén jelentős mértékben részesült a támogatásokból a humán infrastruktúra a maga 20,6 és a gazdaság fejlesztése 18,6 százalékos részesedésével.

A környezetvédelem 11,9 százalékot, a lakossági infrastruktúra 9,6 százalékot, a településüzemeltetés pedig 4,4 százalékot hasított ki a teljes tortából. A többi támogatást egyebek között turizmusra, tervezésre vagy közfoglalkoztatásra fordították.

A munkahelyteremtő beruházások esetében a támogatási rendszerbe olyan elemeket épített bele a tárca, hogy adott esetben mérlegelni lehessen adott projekteket. Így szóba jöhetett a kötelezőn teremtendő új munkahelyek létrehozásának időbeli kitolása, emellett a támogatások visszavonásán is finomított a tárca. Ezt a rendszert tavaly novemberben kezdte el kidolgozni a minisztérium.

Ezek is érdekelhetnek