Földet mér az állam

A történet a szövetkezeti vagyonnevesítéskor (1992-93-ban) kezdődött: a közös gazdaságok addig használt területeinek egy részét úgynevezett osztatlan közös földalapként kellett kijelölni, s ennek sorsáról a helyi földkiadó bizottságok voltak hivatva dönteni - ám a magas költségek miatt a folyamat az ezredfordulóra gyakorlatilag leállt. Most azonban újraindult a folyamat, csakhogy lassan halad. Az összesen 82 ezer földrészlet fizikai kiadására (hivatalosan: a közös birtokviszony megszüntetésére) jelentkező 240 ezer, zömmel vidéki kistelepülésen élő tulajdonos közül nem kevesen valószínűleg még öt évet várni kényszerülnek arra, hogy az összességében 1,2 millió hektárt az állami geodéták szétmérjék.
Az osztatlan közös földtulajdonok személyre szabott kiadásának igénye már több mint tíz éve él a magyar agrárpolitikában, ám valódi jogszabály erre csak 2001-ben született, hatályba pedig 2002 januárjában lépett.
A rendelet szerint ingyen - értsük jól: állami költségen - kell kimérni minden jogosultnak a reá eső földterületet. Ez így, első hallásra, egyszerűnek tűnhet, ám a gyakorlat lényegesen bonyolultabb. Egy tavalyelőtt kelt felhívás alapján úgynevezett sürgősségi kimérési igényt is be lehetett adni a körzeti földhivatalokba. Csaknem húszezer ilyen kérelem érkezett, s ebből az utólagos ellenőrzések során (amelyek a tényleges területméretekre, illetve a használati módokra vonatkoztak) nyolcezerről mondta ki a hivatal, hogy az igény jogos. Mindez a kiadandó földterület alig huszadát teszi ki, a többi "folyamatban van".
Bence István, az agrártárca földügyi és térképészeti főosztályának vezető főtanácsosa munkatársunknak úgy fogalmazott, a jogszerűség szavatolására beépített "fékekre" azért van szükség, hogy a közös tulajdon megszüntetése ne zegzugos jogi útvesztőkön át történhessen meg. Másként fogalmazva: csak az jusson bejegyzett földtulajdonhoz, akit az valóban megillet. Az eljárás tehát a következőképpen zajlik.
A hivatalban a kimérendő földterületek közigazgatási "gazdáit" (vagyis a településeket) sorsolással listába rendezik, majd megvizsgálják, hogy a listán szereplő falu határára adott-e be valaki sürgősségi kimérési kérelmet. Ha igen, és az jogos, akkor ott kezdik a munkát. Kihirdetik a mérés idejét és helyét, miközben arra is figyelnek, hogy például hányan vannak az adott táblába sorolva. A bűvös szám a húsz: ha ennyi igénylő egyben van, akkor elkezdhető a kimérés.
Lapunknak Ádám András ingatlanügyekkel foglalkozó szakjogász úgy nyilatkozott, hogy csak a bejegyzéssel kapcsolatos peres ügyek száma meghaladja a kétezret. Ebben nem a mostani, netán az előző kormányzat a hibás - tette hozzá -, hanem az eredeti, 1992-es törvény, amely a teljes "névre írást" (mint eljárási lehetőséget) nem tartalmazta. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásunk értelmében 2006 végéig elvileg minden regisztrált területnek műholdas felvételeken is nyomon követhető tulajdonosi háttérrel kell rendelkeznie.
A kimérés felgyorsulhat a közeljövőben. A program öt esztendőre szól, és évente 1,2 milliárd forintot fordítanak rá. Gyorsulhatna a folyamat, ha magánvállalkozásban dolgozó földmérők is beszállhatnának, ám az nyilvánvalóan nagyobb költségekkel járna. Így most listákat kell figyelniük a részarány-tulajdonosoknak, s csak reménykedhetnek: nem az ötödik évben kerül rájuk a sor.