Újraírják a szövetkezeti számlát

- Ezért döntöttünk úgy, hogy az érintett szövetkezeteknek 49 évre ingyenes használati joggal adjuk át a felvásárolt üzletrészvagyont - mondta munkatársunknak Gráf József agrárminiszter. Hozzátette: ott, ahol időközben lezajlott a felszámolási eljárás, az eredeti tervek szerint harmincszázalékos árfolyamon "kárpótlást" fizetnének a felvásárlási akcióban részt nem kapott volt aktív tagok részére. Ehhez azonban külön törvény megalkotása lesz szükséges.
Külön gond a jogszabály megalkotásában, hogy az időközben lezajlott átalakulások után a szakértők szerint 900-1000 működő közös gazdaság létezik. Kérdésünkre, hogy ebből mennyit érinthet az üzletrészek visszaadásának lehetősége, még óvatos becslésre sem vállalkozott senki.
Tévelygő szövetkezés címmel jelent meg írásunk a közelmúltban (Szabad Föld, 2005/38. szám), amelyben szóvá tettük: az új szövetkezeti törvény tervezete lényegében az "állami szövetkezeti üzletrészek" fogságába került, emiatt is késik. Azóta sok minden történt.
Tovább árnyalta a jobb sorsra érdemes hazai szövetkezés ügyét a miniszterelnök hét agrárlépésről tett bejelentése. Ezek egyike szerint "lehetővé teszik a szövetkezetek és tagjaik számára az állam által korábban felvásárolt mezőgazdasági üzletrészek megvásárlását vagy vagyonkezelési konstrukcióban való hasznosítását". Az új szövetkezeti törvény és az idézett agrárlépés által kínált megoldás között nyilvánvaló ellentmondás feszül.
{p}
Kecelen például, a Szőlőfürt Mezőgazdasági Szövetkezet üzletrészeinek 2001-2002-ben több mint fele került állami tulajdonba. Flaisz Ferenc elnök elmondta: a kormányfő bejelentését követően megjelent egy füzet a 49 éves vagyonkezelési konstrukcióról. Eszerint amelyik szövetkezet készpénzben fizet állami üzletrészeiért, az negyven százalék árkedvezményt kap, sőt további harminc százalékot, ha ezt az összeget három éven belül tagi vagy külsős üzletrészek vásárlására fordítja. Flaisz Ferenc úgy tudja, hogy a jogalkotók elé eredetileg szánt tervezet viszont az üzletrészek 2007 végéig esedékes megszüntetését irányozza elő. Esetükben kilencvenmillió forintot kellene állami üzletrészekre áldozni, hitelből. Azt meg nem kapnak, arról nem is szólva, hogy ily módon saját működésüket sodornák veszélybe - latolgatta helyzetüket az elnök.
A szövetkezeti lobbiszervezet (MOSZ) titkára szerint a vagyonkezelésnek komoly közgazdasági feltételei vannak. Ilyen a vagyon gyarapodása, amit 49 évre aligha vállalna bárki is - valószínűsítette Filipsz László. A MOSZ inkább az üzleti világban ismert pénzügyi lízinget javasolja: az évente fizetett lízingdíj után - 49 év múltán - az állami tulajdon a szövetkezeteké lehetne. Előbb azonban az üzletrészeket fel kellene kínálni eladásra, mert a már említett kormányhatározat szerint számos gazdaság élne a lehetőséggel. Az új törvény, avagy a hét agrárlépés dilemmára Veres János pénzügyminiszter egyértelmű választ adott:
- Természetesen az lesz, amit a miniszterelnök úr Gyöngyösön bejelentett. A 49 éves konstrukció részleteit legkésőbb 2005 végéig meghirdetik, a feltételrendszerről e hetekben egyeztetnek a szakértők. Olyan megoldásra törekszenek, amely kívülről nem korlátozza a szövetkezetek szabad döntéseit, s nem igényel tőlük tőkekivonást sem.
Adódik a kérdés: létezik-e ilyen "csodamódszer"?
- Semmiféle csoda nincs a háttérben, hacsak az nem, hogy az értékük fölött megvásárolt üzletrészek miatt néhány tízmilliárdos költségvetési hiány keletkezik, ami az adófizetőket terheli - felelte Veres János. - Az üzletrészvásárlás az előző kormány idején bankhitelből történt, mi ennek az idén vagy jövőre csupán a számláját fizetjük.