Pénzükre várnak a tenyésztők

A tenyésztő szervezetek a nevezett összegek árán törzskönyveznek, jelölnek, teljesítményt vizsgálnak és végeznek el még egy sor, távlatosan kamatozó feladatot.
Az állattenyésztési alap rendelkezésére 2005-ben 1,15 milliárd forint állt, ám a túlköltekezés miatt egyensúlya megbomlott. Ezért 240 millió forintnyi, még az első félévben benyújtott, valamint a második félévben kért több mint 400 millió forintra támasztott igényt nem fizették ki. Ha a szokásos költségvetési módszert alkalmazva a 2006-ban megállapított - 15 százalékkal mérsékelt - egymilliárd forintos alap terhére fizetik ki az összesen 650 millió forintnyi elmaradást, akkor végképp kifulladhat a tenyészállat-utánpótlás - vélik a téma szakértői.
- Jelenleg már nem elsősorban az állati termékek kivitele, hanem a hazai lakosság egészséges hússal, tejjel, tojással való ellátása a tét - vázolta a helyzetet Fésüs László, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke. - Mi is tartozunk másoknak, mint ahogyan az állam is nekünk. A tenyésztők közben bennünket bombáznak, hogy kereslet és támogatás híján ugyan miért állítsanak elő értékes tenyészállatokat. A húsipari átvételek egyébként már minőségromlást mutatnak hízósertéseknél. Nem véletlenül: elképesztően visszaesett a genetikai haladást szavatoló értékes tenyészkanok használata - példálózott a szövetség sajtótájékoztatóján az Állattenyésztési Kutatóintézet korábbi vezetője.
A MÁSZ képviselői még karácsony előtt találkozót kértek a földművelésügyi minisztertől, aki, ha csak teheti, hangoztatja: "Mindent megelőző feladat az állattenyésztés támogatása, hogy az ágazat 15-18 éves visszafejlődését megállítsuk." Gráf József ígéretet tett a tenyésztési alap pénzügyi helyzetének rendezésére. Ám az agrártámogatások elosztásakor a Magyarország által is elfogadott uniós agrárszabályozás jócskán megköti a kezét.
{p}
- Szövetségünk nemcsak kért, hanem javaslatokat is tett a minisztérium karácsonyfája alá - fűzte tovább a szót Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató. - A 2005 nyarán bejelentett hét agrárlépés mellé egy nyolcadikat ajánlunk a magyar állattenyésztés jobb helyzetbe hozására. Egyebek mellett megtaláltuk az alap konszolidálásának pénzügyi forrását, a marhahizlalás kihasználatlan uniós támogatásaiból. Minthogy az EU 94 600 hízómarhára adott kvótát, amit egyelőre felerészben használunk ki, ezért itt 1,5-1,7 milliárdos a "megtakarítás". Elhatározás kérdése, hogy ez az összeg hová kerül.
A tucatnyi indítványnak csupán egyike a tenyésztésszervezés összeomlásával fenyegető állattenyésztési alap sorsának hosszú távú rendezése, amelynek kezelése az állattenyésztésről szóló törvény értelmében a MÁSZ-nál lenne a legjobb kezekben. Javasolják például olyan gyeptámogatás kidolgozását, amely előnyben részesítené a legeltetéses állattartást. Jelenleg ugyanis a területalapú támogatások uralják a terepet, következésképp emelkednek a bérleti díjak, ami a felerészben bérelt területeket használó szarvasmarha- és juhtartókra hátrányos.
A MÁSZ alapvetően változtatni akar eddigi, a hazai közigazgatásban amolyan szakmai háttérszervezetként felfogott, súlytalan szerepén. Kiemelt feladatának tekinti a magyar állattenyésztők és állattartók érdekeinek harcos képviseletét. A 2005. évi OMÉK élőállat-kiállításának mintaszerű lebonyolításával bizonyította: nagy horderejű feladatokra is képes. Mivel mással, mint az állattenyésztés folyamatos sorvadása elleni eredményes lobbizással, majd az irányzat megfordításával igazolhatná legjobban érdemi ténykedését. Jobb később, mint soha alapon erősíti helyzetüket a mezőgazdaság döntéshozóinak remélhetően távlatos és gyökeres szemléletváltása is.

Birkáik helyett egymást nyírják
- Némelyek talán ezeket a kőbirkákat is beszámították a hazai juhlétszámba - mutatja Sebők Mihály tekintélyes törteli juhtenyésztő Herceghalmon, az Állattenyésztési Kutatóintézet parkjában.
Hazánkban az a fura helyzet állott elő, hogy három szervezet is ügyködik a jobb sorsra érdemes magyar juhászat felvirágoztatásán: a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége (MJSZ) és a nemrég alakult Juhtenyésztők Érdekvédelmi Szövetsége. Mint ilyenkor lenni szokott, kígyót-békát kiáltanak egymásra, mostanában leginkább az anyajuhok számáról, jelöléséről s az utánuk járó támogatásról. Az MJSZ a minap petíciót nyújtott át az FVM képviselőjének, amelyben a minisztertől a méltatlan helyzet megszüntetését kéri.