Földindulás előtt az agrártárca

- Ön személyre szóló megállapodást kötött a felkért miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel bizonyos feladatok végrehajtására. A hazánkban kissé szokatlanul kemény, határidőhöz kötött feladatok között melyek a legfontosabbak?
- Első helyen a birtokpolitika szerepel, rögtön utána az élelmiszer-biztonság és a hazai piacvédelem erősítése, majd az élőmunka-igényes ágazatok, például az állattenyésztés, illetve a megújuló energia termelésének ösztönzése, mint a sokat emlegetett biodízel vagy a bioetanol előállítása. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert a magyar agrárágazatnak végre igazodnia kell a kor követelményeihez. Ahhoz a szemlélethez például, hogy a magyar földön nagy tételben nem csak kukoricát és búzát lehet termelni.
- Mi lesz, ha nem sikerül végrehajtani?
- Egy miniszterjelölt társam nyilatkozta: ez egy szerződés. Teljesítési hatálya 2007 vége.
- Említette a birtokpolitikát. Akad, aki most új földosztást emleget.
- Osztogatásról szó sincs. Az állam birtokába az elmúlt években különböző módokon, főként és elsősorban a Földért életjáradék programon belül több mint százezer hektár olyan mezőgazdasági terület került, amelyet korábbi birtokosa nem akart tovább művelni. Mi ezt tovább fogjuk adni azoknak a gazdáknak, akik viszont valóban abból akarnak megélni, biztonságosan, nagyméretű területen, kiszámítható körülmények között földet kívánnak művelni. Ezt az állam egyáltalán nem adja majd nekik ingyen, licitet hirdetünk minden egyes táblára, de a vásárláshoz segítséget is adunk: a nyertes húszéves, kedvezményes kamatú futammal, kétéves türelmi idővel hitelt vehet fel rá. Mellesleg ez a konstrukció már ma is működik, és megfelelő feltételek mellett magánüzletek esetén is igénybe vehető.
- A hírek szerint viszont komolyan megváltozik a támogatási rendszer. Tényleg lesz mire alapozniuk a gazdáknak?
- Természetesen, sőt, a változások éppen a valódi gazdák érdekeit szolgálják. Jelenleg az az igénylő kap földalapú támogatást - azért is ez a neve -, aki földtulajdonnal rendelkezik és azon regisztrált termelést folytat. Árbevétele módot ad a kistermelői adókedvezmény igénybevételére is. Ám nagyon sok esetben ez valójában úgy működik, hogy egy helybeli vállalkozó igazából bérbe veszi a területet, megműveli, azért szolgáltatási díjat szed, a kedvezményeket meg valamilyen formában, jó esetben, visszaosztják. Mi, s egyáltalán nem mellékesen az Európai Unió is, tiszta viszonyokat szeretnénk teremteni. Tervünk szerint az úgynevezett farm rendszerű termelési és fejlesztési támogatási módszerre állunk át, amelyben a valóságos földhasználó lesz jogosult a szubvenciók igénybevételére. A mostani megoldás ugyanis komoly pénzösszegeket von el azoktól a gazdálkodóktól, akikre a termelés összes közgazdasági terhe hárul, miközben a földjét esetleg soha nem látó tulajdonos kényelmes biztonságban várja a támogatást. Ez így igazságtalan. Mi pedig igazságos rendszert kívánunk kialakítani.
- Mit jelent ez majd a gyakorlatban a kisgazdálkodónak? Elesik a támogatástól?
- Szó sincs róla. Ha ténylegesen gazdálkodik és ha egyébként is megfelel az előírásoknak, például regisztráltatta magát korábban, minden támogatáshoz hozzájut a jövőben is.
- Felkérése után ön nagyszabású leépítésről beszélt a szaktárcánál. Érinti ez majd a termelőket? Nehezebb lesz ügyeik intézése?
- Egészen másról van szó. Valóban a hivatali apparátus harmincszázalékos csökkentéséről nyilatkoztam, és ez így is lesz. De ez elsősorban azokra a területekre vonatkozik, amelyeken belső ügyintézés működik. A mai tárcánál, illetve intézményeinél több mint tízezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik, de egy olyan rendszerben, amely még a régi, "papíralapú" eljárásrendre épül. Mára megváltozott a világ, az elektronikus alapú ügykezelés olcsóbbá és gyorsabbá tette a hivatali munkát. De emögött még mindig a régi felépítmény áll. Ezen változtatni fogunk, de ebből az ügyfeleink semmit nem vesznek majd észre, sőt talán még örülni is fognak a változásoknak. Én például azt vállaltam a már említett szerződésben, hogy egyszerűsítjük az adminisztrációt, a hivatalban bevezetjük az úgynevezett egyablakos rendszert, amelyben az ügyfél egy hivatalnoknál gyakorlatilag bármilyen gondját elintézheti, és úgy általában ügyfélbarát lesz a rendszer. Nem nyúlunk például a falugazdász-hálózathoz sem.
- Nem veszélyezteti a magyar élelmiszeripart a kutatási intézmények önök által tervezett privatizációja?
- Az élelmiszer-biztonság ügye, az agrár-piacvédelmi stratégia irányítása a minisztériumnál marad. Végleges döntés még nincs, de azon mégiscsak érdemes elgondolkodni, hogy miért kellene egy zömében külföldi kézben lévő élelmiszeriparnak állami támogatással kutatóbázisokat fenntartani az adófizetők pénzéből? Ezek az intézmények piacképesek, fontosak, de nem kell feltétlenül állami kézben maradniuk.
- Miért mondott le megszerzett képviselői mandátumáról?
- Mert szeretném a szakmát és a politikát határozottan különválasztani. A mezőgazdaság nem alkalmazkodhat politikai ciklusokhoz. Az én célom egy működő, a magyar fogyasztók és a gazdák érdekeit egyszerre szolgáló, mindenféle politikától függetlenül működőképes rendszer felépítése.