Még elenyésző a bio

A szám természetesen nem azt jelenti, hogy több mint félmillióan élnének mezőgazdaságból, csupán így érzékeltethető a valamennyi időt e foglalatossággal töltő 1,3 millió magyar töredék munkája. Közülük 397 ezer fő nem fizetett "munkaerő" - hangoztatta Laczka Éva főosztályvezető a számok hivatalának tájékoztatóján. Egyébiránt 2005-ben a mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a nemzetgazdaságban dolgozók öt százalékát, azaz 194 ezer főt foglalkoztattak.
Az összeírás szerint 7900 gazdasági szervezet és csaknem 707 ezer egyéni gazdaság működött az országban. (Emlékeztetőül: a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás még 8200 szervezetet és 960 ezer egyéni gazdaságot rögzített.) Előbbieknél az átlagos földterület 487 hektár, míg az utóbbiaknál 3,5 hektár volt. A KSH szakértője cáfolta azt a tévhitet, miszerint az unió egységes küszöböt határozna meg a gazdaságok nagyságára. Magyarországon a nagyszámú egyéni gazdaság gyakorlatilag a jórészt saját fogyasztásra termelő háztartások mezőgazdaságával egyenlő.
Tavaly a gazdasági szervezetek háromnegyede kizárólag növényt termesztett. Az egyéni gazdaságokban ez az arányszám 47 százalék volt. A tájékoztatón ugyan nem hangzott el, de a sokrétű jelenség egyik meghatározó eleme nyilvánvalóan a Magyarországon működő uniós agrárszabályozás, miszerint jelentős támogatást csupán a földhasználatért fizetnek. Az állatok száma - a juhok kivételével - folyamatosan csökken, s rég a múlté már a kiegyensúlyozott termelési és jövedelmi szerkezetű hazai agrárgazdaság.
Ellenőrzött biogazdálkodást másfél ezer gazdaság folytat, csaknem 123 ezer hektáron, az összes termőterület 1,5 százalékán. Hasonló az arány a bio-állattenyésztésben.
Mire lehet következtetni a gszö eredményéből? A KSH főosztályvezető asszonya, kitérve a kérdés elől, kijelentette: a statisztikusnak az a dolga, hogy mérjen. Az elemzők aztán saját világképük szerint magyarázzák az elébük tartott tükröt, teszem hozzá jómagam.

Gazdaságküszöb
Az összeírás a 2005. december 1-jén technikailag és gazdaságilag különálló, legalább 1500 négyzetméteres termőterületet (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó külön-külön vagy együtt) és a minimum ötszáz négyzetméteres gyümölcsöst és/vagy szőlőültetvényt vette alapul. Az állatok közül számba vettek legalább egy nagyobb jószágot (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, bivaly), illetve ötven baromfit, 25-25 házinyulat, prémes állatot, húsgalambot vagy öt méhcsaládot.