Vágd a tőkét, ne siránkozz!

A világon dúló éles bor-konkurenciaharc minket is keményen érint: az Európai Unió borimportja tíz év alatt a hússzorosára növekedett, közben pedig hatalmas összegeket költenek a túltermelés elhelyezésére. Ebben közrejátszik a fogyasztás csökkenése, ami azért is érthetetlen, mert az európai borok - legalábbis az úgynevezett fogyasztási értéket tekintve - a legjobbak a világon. A romló versenyképesség miatt a közelmúltban az Európai Bizottság a borpiaci szabályozás radikális reformja mellett döntött. A tervek között tőkekivágási program is szerepel, ami azt jelenti, hogy öt év alatt négyszázezer hektár szőlőt vonnának ki a termelésből. Ez az unió szőlőtermő területének a 12 százalékát érinti, s a kivágáshoz 2,4 milliárd euró támogatást lehet majd igényelni. A támogatási keret évről évre csökken majd, ezzel arra akarják ösztönözni a programban önként résztvevőket, hogy már az első évben elinduljanak a kijelölt úton. Természetesen úgy, hogy a szabaddá váló területen mezőgazdasági termelést folytatnak, földalapú támogatás reményében.
Reformokra valóban szükség van a borászatban, de nem ilyen módszerekkel, véli Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Szerinte az önkorlátozás nem vezetne eredményre, a piaci egyensúly nem valósítható meg az ültetvények kivágásával. Arról nem is beszélve, hogy a szabad piaci viszonyokat nem lehet központilag irányítani előre meghatározott, tervszerű számokkal. A kieső termést ugyanis azonnal pótolnák az olcsó import borok. Az uniós reformtervezet hibája az is, hogy egymásra akarja uszítani a nagy bortermelő országokat: a mediterrán országoktól megvonnák a lepárlási támogatást (mert ez inkább őket érintené), az északiaktól a cukor felhasználását, és a kelet-közép-európai államokra maradna az ültetvények kivágása a számukra kecsegtető támogatás reményében. A tervezetből az is kiderül, hogy a döntéshozók nem értenek a borászathoz, mert amennyiben a reformot így szeretnék megvalósítani, Európa tíz év alatt elveszítené ma még piacvezető szerepét a borkereskedelemben. Az unió valódi reformjához szerkezetátalakítást kellene megvalósítani, tehát tömegtermékek helyett a fogyasztói igényeknek megfelelő borokat kellene termelni. Keményebben fel kéne lépni az import ellen, másrészt pedig jóval többet kellene költeni marketingre, az európai borok népszerűsítésére.

A jövő tervei
A telepítési jogok jelenlegi rendszerét, miszerint új szőlőt telepíteni csak akkor szabad, ha előtte azonos nagyságú ültetvényt kivágnak, a tervek szerint 2013-ig meghosszabbítják, utána pedig teljesen megszüntetik. Terv az is, hogy ne legyen tiltott az importból származó must borrá érlelése az unióban és az uniós borok házasítása más országból származó nedűkkel. A javaslat szerint a jövőben nem támogatják a bor élelmezési célú lepárlását, sőt a kényszerlepárlást sem. Kényszerintézkedések hatására engedélyezték az idén például Olaszországnak és Franciaországnak, hogy üzemanyagot gyártsanak borból, több mint százmillió eurós költséggel.