Egekben a repce ára

A termelők minden jel szerint megtanultak szerződni: az úgynevezett opciós szerződések révén a folyamatos árváltozásokhoz igazíthatják áraikat. A megállapodás lényege az, hogy a felvásárló és a termelő egyfajta kockázatmegosztás révén elfogadja, hogy átvételkor mások lehetnek az árviszonyok, mint a szerződés aláírása pillanatában. Egyszerűbben: a termelő vállalja a szállítást, viszont az árat a szállítás időpontjában rögzítik a felek. Ezt opciós szerződésnek hívják a szakemberek, és immár nálunk is egyre gyakoribb. Alapja általában a tőzsdei kimutatás, de a már emlegetett repce esetében olyan, váratlan tényező is közrejátszhat, mint például egy tavaly felépült szlovák biodízelüzem, amely akkor vehet fel bizonyos támogatásokat, könyvelhet el kedvezményeket, ha termelése elér egy bizonyos szintet. A magyar repce tekintélyes hányada most odamegy.
A gabonapiac viszont sajátos kétarcúságot mutat. Az agrártárca lapzártánkkor megkapott hivatalos összegzése szerint az árpa betakarítása szokás szerint előbb kezdődött, mint a búzáé, az előbbi esetében a 178 ezer hektáros vetésterület 95 százalékát már learatták, négytonnás hektáronkénti átlagterméssel. Ugyanakkor kedd estig a búzát 1,082 millió hektáros vetésterületének is már csaknem a harmadáról vágták le, az utóbbi néhány napban ugyanis felgyorsult a betakarítás. A búza hektáronkénti termésátlaga négy tonna körüli, de egyes megyékben - Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna - egészen jó, öttonnás termésnek örülhetnek a gazdálkodók. Az idén előreláthatóan összesen 4,5 millió tonna körüli búza terem Magyarországon - lehet, hogy még ennyi sem -, szemben a tavalyi csaknem 5,1 millió tonnával. A minőséggel kapcsolatban egyelőre nem voltak gondok.
A jelentés szerint a búzaárak az előző szezonhoz képest több mint tíz százalékkal, három-négyezer forinttal magasabbak az úgynevezett fizikai piacon. Ennek több oka van. Egyrészt búzából az elmúlt hónapokban hiány volt a piacon, másrészt a forint/euró árfolyamváltozás, amely az uniós intervenciós árszint kapcsán közvetetten befolyásolja a piaci árakat. Mint azt korábban megírtuk, a gazdálkodók közül emiatt sokan úgy gondolkodnak, hogy a tavalyinál lényegesen magasabb árszint alatt nem adják jó minőségű búzájukat a felvásárlóknak, kereskedőknek. Jó malmi búzát tonnánként 24 ezer forint alatt nem is könnyű kapni a piacon, szemben a múlt évi 17 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árral. Takarmánybúzát 21 ezer forintért vásárolnak az Alföldön, de sok vevő nyitott szerződéseket köt, azaz a felvásárlási szerződésbe változó árat írnak, arra számítva, hogy az tovább emelkedhet.
Az MTI híre is információinkat erősíti. Eszerint lényegében alig mozdul a piac, nagyobb üzletkötésekről elvétve, szinte csak legendaként emlegetve lehet hallani. Pedig a pangás miatt egy esetleges ellentétes árfolyamváltozással rosszabb helyzetbe is kerülhetnek az árutulajdonosok. Ha erősödik a piaci kereslet, az ezt még a tavalyinál alacsonyabb termésmennyiség miatt akár ellensúlyozhatja is, más kérdés, hogy a bizonytalan árfolyamváltozásra spekulálni eléggé kockázatos. Az áremelkedés mindenesetre a termény tőzsdei árain is meglátszik, a közelebbi határidőkre 26 ezer forint körüli jegyzések vannak. A szállítási költségeket is beleszámítva ez reális: a tőzsde a fizikai piac árait követi.