Boel asszony és a helyi közösségek

Mariann Fischer Boel magyarországi látogatása alkalmával Gráf József földművelésügyi miniszter társaságában érkezett a helyi kezdeményezésekről tanácskozó, csaknem kétszáz fős rendezvényre. Elmondta, hogy az unió egészében beérett a LEADER-filozófia, vagyis a helyi közösségek kezdeményezéseinek olykor szektorokon és ágazatokon átívelő megvalósítása. Előnyös, hogy nem minden Brüsszelben dől el, noha a LEADER csupán egy része a szilárd alapokon nyugvó vidékfejlesztésnek.
A 2007 és 2013 közötti EU költségvetési időszakban az agrárbüdzsé minden ötödik euróját vidékfejlesztési célokra fordítják. Az EU 27-ek nagyon különböző fejlettségű mezőgazdaságában 19 millióan dolgoznak, ami az összes foglalkoztatott kilenc százaléka. Ám a közösség félmilliárdnyi lakosának kétharmada kisvárosokban és falvakban él. A vidéki környezet állapota számukra is fontos, amiről a mezőgazdaságból élők gondoskodhatnak igazán. A vidékfejlesztésre szánt összegek jórészt ezt a többletszolgáltatást ellentételezik.
Új jelenség a klímaváltozás hatásainak mérlegelése és a jelenleg húsz százalékban elpazarolt víz „menedzselése”, a vele való takarékos gazdálkodás. Kihívás a bioüzemanyagok mezőgazdasági nyersanyagtermelése is, amiről uniószerte nagy viták folynak. Boel asszony kijelentette: hisz a gazdákban s a helyi közösségekben, és mind környezetvédelmi, mind energiabiztonsági szemszögből fontosnak tartja a megélhetésüket is előnyösen befolyásoló összetett tevékenységet.
– Az utóbbi hónapokban tapasztalható és a szakértők által tartósnak prognosztizált élelmiszerár-robbanás miatt szükség van-e a közös agrárpolitika céljainak módosítására? – szólt a Szabad Föld kérdése.
– Az árak emelkedése téma lesz a közösségben – válaszolt a főbiztos. – Jómagam a puha, a fokozatos változtatás híve vagyok. Az a lényeg, hogy a termelői és a fogyasztói árak között hosszabb távon összhang legyen.
Gráf József miniszter a nálunk korábban elmaradt beruházásokkal indokolta a 2007–2013-as uniós forrásokon belül kiemelkedően magas, 48 százalékos magyar fejlesztési részarányt – amely jóval több az EU tagállamaiban szokványos 25­30 százaléknál. Hazánkban az egy hektárra jutó eszközérték 2200 euró, míg a szomszédos Ausztriában több mint tízezer euró. Van tehát mit behozni – fűzte hozzá. De azt is elmondta: korábban soha nem volt annyi pénzünk a LEADER-program céljaira, mint az előttünk álló, csaknem hétéves időszakban.
Boel asszony emlékezetes útravalót kapott. A gyöngyösi Gloria Sublimis Borrend tagjává avatták, ami a mátraaljai borok jó hírének védelmezésére kötelez. Hogy érvényesül-e majd ez az uniós borreformban, azt nem tudhatjuk, ám a dán hölgy mosolyogva kijelentette: a reform jó irányba halad, a versenyképes európai borszektor a fogyasztóknak is érdeke.