Röviden

ASZÁLYLEJTŐN. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint a tavalyi több mint ötmillió tonnás búzatermés országosan harminc százalékkal is csökkenhet. Növelheti a gondokat, hogy a hazai malmoknak a banki hitelezés nehézségei miatt nem lesz elég pénzük az új termés felvásárlására. Eddig ugyanis a malomipar búzaszükségletének zömét az aratás után vette. A gazdálkodók később juthatnak bevételhez, ráadásul a termény tárolását is nekik kell finanszírozniuk. A termelők pénzügyi mozgásterét a közraktározás várható hitelezési bajai is szűkíthetik. A Dél- és Nyugat-Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával. Ennél sokkal rosszabb a helyzet az országban kelet felé haladva.

NÉMET–MAGYAR. A Grüne Wochén, a világ egyik legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakvásárán jövőre partnerország lesz Magyarország – jelentette be Gráf József magyar és Ilse Aigner német mezőgazdasági miniszter. Hazánk tavaly már ismét többet exportált Németországba mezőgazdasági cikkekből és élelmiszerekből, mint amennyit onnan behozott. A magyar agrártárca vezetője szerint a két ország álláspontja az uniós agrárügyekben általában megegyezik. A véleményt osztotta Ilse Aigner is, aki közölte: Németország minden segítséget megad nekünk ahhoz, hogy a 2011-ben esedékes magyar uniós elnökség sikeres legyen. A két miniszter egyetértett abban is, hogy a jelenlegi uniós költségvetési időszak lezárulta után is folytatni kell a Közös Agrárpolitikát, méghozzá a jelenlegihez hasonló pénzügyi feltételekkel.
KÉZ NÉLKÜL. Kevesebb kéz kell az unió mezőgazdaságában, olvashatjuk a bizottság évenként nyilvánosságra hozott, hét évre előretekintő agrárpiaci előrejelzésében. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2008 és 2015 között mintegy húsz százalékkal csökken. Az EU átlagához képest jobban csökken a munkáskezek száma a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 keleti tagállamban. A réginek mondott EU-15 országaiban 17, míg az újaknál 21 százalékos lehet a visszaesés. Románia és Bulgária esetében lesz legnagyobb mértékű a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése, noha a válság hatására az előrejelzés bizonytalansága sokkal nagyobb, mint korábban volt.

NEM NYUGSZIK A TEJPIAC. Európa-szerte magasabb átvételi árakat követelnek a tejtermelők. Legutóbb Bécsben vonultak fel traktoraikkal rugalmasabb piaci szabályozást és az agrártámogatások időbeni kifizetését követelve. Főként a magas német tejárak miatt tavaly két százalékkal emelték az uniós tejkvótát. Csakhogy az évtizedek óta működő kvótarendszer stabilizálta a tejgazdaságok számát, ezáltal emelte a költségeket és csökkentette az unió világpiaci versenyképességét. A kvótarendszert folyamatos átmenettel 2015-ben szüntetik meg, előtte öt éven át egy százalékonként nő a tagországok kvótája. Kivéve Olaszországot, ahol egy év alatt engedélyezték az ötévnyi mennyiséget. Magyarország évente több százezer hektoliter nyers tejet szállított az olaszoknak, ám ez a piacunk a talján tejtermelés felfutásával veszélybe kerülhet. Hozzáértők szerint a válságban a tejágazat a leginkább érintett, s a következő két évben is nyomott átvételi árakra lehet számítani.