Több áfát nyelünk le

A belföldi élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása idén is folytatódott – állapította meg Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Az agrár-külkereskedelem tavaly ugyan 1,9 milliárd eurós rekord kiviteli többletet ért el, ám nem javult az áruszerkezet. Az exportnak kevesebb, mint a fele, az importnak viszont csaknem kétharmada volt feldolgozott élelmiszer. Leegyszerűsítve: az élelmiszer-feldolgozással járó magyar munkát és tudást a nyerstermékek kivitelével jórészt átengedtük vevőinknek, a behozatalban viszont megfizettük a határainkon túl hozzáadott értéket.
Mindennek hátterében a kilencvenes évek elején jórészt eladott, gyengén teljesítő magyar élelmiszeripar áll. Termelése 2002 óta ötödével, belföldi értékesítése pedig negyedével esett vissza. „Satuban vagyunk” – hangoztatják a feldolgozóüzemek: alul a gazdák, felül a multik közé szorítva. Valószínűleg azoknak lehet igazuk, akik nem is annyira az alapanyag-termelők áremelési törekvéseit látják a háttérben, hanem az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok gátlástalan üzletpolitikáját. Ezek uralják a magyar élelmiszer-forgalmazás több mint felét. A feldolgozott árut méltatlanul alacsony áron veszik át a jelentős piaci erő felmutatására képtelen üzemektől. Az élelmiszer-ipari vállalatokat ugyanis a versenytörvény is korlátozza az összehangolt fellépésben.
Szabó Márton szerint a nemrég aláírt élelmiszer kódex aligha oldja meg a fenti gondot. Az import termékek legfeljebb 20 százalékos arányát nehéz ellenőrizni a polcokon. Arról nem is beszélve, hogy a piaci erőviszonyokat szankció nélküli adminisztratív eszközökkel nem lehet megváltoztatni. Nem sikerült a kereskedőkkel elfogadtatni az áruházi visszatérítések öt százalékra való csökkentését. Jelenleg ez a beszerzési ár több mint húsz százalékát teszi ki.
A gabonafélék és az olajos magvú növények árai különös hullámvasútra kerültek az utóbbi két évben. Például a búza és a kukorica ára 2007 és 2008 fordulóján még tonnánként 50 és 60 ezer forint körüli volt, ami 2009 elejére visszarendeződött a korábbi 25-30 ezer forintra. Másfél éve a szakértők még azt hirdették: vége az olcsó élelmiszer korszakának. Az árak stabilizálódnak majd, de magasabb szinten.
Az idei élelmiszer-forgalmat két tényező befolyásolja. Az embereknek kevesebb az élelemre költhető pénzük, ami gátat szab a fogyasztói árak emelésének. Mégis növekedést okozhat az általános forgalmi adó idén júliustól tervezett változása. Mint ismeretes, az élelmiszerek áfáját 2006 őszén 15-ről 20 százalékra emelték. Azóta rendre felvetődött az áfa csökkentése, amit elsöpört a megszorító csomag. Újabb öt százalékkal, 25 százalékra növekszik az élelmiszerek áfája, kivéve a tejtermékek és a pékáruk 18 százalékos forgalmi adóját. (Az unió 27 tagállamából mindössze háromban ilyen magas az áfa.) A fogyasztás szerkezetéből adódóan a Kopint-Tárki számításai szerint 23,5 százalék körül lesz az átlagos áfa. Az élelmiszerárak emelkedését 2-3 százalékosra prognosztizálják, vagyis a második félévben még többet kell költenünk.