Szinte hihetetlen, ami az itthoni sertéspiacon történt az utóbbi bő egy hónapban. Jócskán megdrágult az élő disznó ára: a 9. héten még 400 forintot adtak egy kiló hízóért, manapság már a 600 forinthoz közelít e summa.
Gazdanet
Amikor a kerti növényvédelemről szólunk, általában kevesen gondolunk az egyik kedves növénycsoportra, a rózsákra. Holott elég sok törődést igényelnek már ezek is. A gyümölcsösben is akad feladat bőven.
Nem minden kert egyforma, miként egy adott területen belül is sok egymástól eltérő körülmény alakulhat ki. Szerencsére a gyephez értő cégek szinte már minden igényhez alkalmazkodó fűmagkeverékeket állítottak össze. Nézzük sorra, melyik mit tud!
Az Agrárminisztérium közreműködésével valósul meg a HírTV legújabb, a magyar agráriummal foglalkozó magazinműsora. A Zsuzsi asztala címmel debütáló programban György-Horváth Zsuzsa műsorvezető mutatja be a nézőknek a vidéki élet szépségeit, az agrárszakma rejtelmeit, illetve azt az utat, amelyen keresztül egy-egy termék élelmiszerként az asztalra kerül.
A címbeli kérdésre a válasz nem egyértelmű. Ugyanis nem mindig csak az, amit szántszándékkal elvetünk. Még akkor sem, ha a virágföldet a boltban vettük. Ugyanis e keverékekben is jócskán akad mag. A legtöbb esetben gyom.
A sertéságazat válságos piaci helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottság – az EU „kormánya” – hamarosan rövid távú megoldási javaslatokat tesz. Hasonló módon az elszabadult energiaárak, illetve a növényvédő szerek drágulása ellen is hatékony lépéseket tervez.
A korábbi háromszorosát, 9 ezermilliárd forintot lehet a magyar élelmiszer-gazdaságra költeni, és ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök azon a fórumon, ahol a Magosz és az agrárkamara áttekintette az elmúlt évek agrártörténéseit.
A gépesített termelés világában szinte nullára csökkent egy időben az otthon gazdálkodók száma. Természetesen itt nem azokra a gazdákra kell gondolni, akiknek ez a megélhetést jelenti saját farmjukon – bár tény,hogy az ő számuk is megcsappant az utóbbi pár évtizedben. Azokról van szó, akik munka mellett még veszik a fáradtságot például veteményezni vagy épp tojótyúkot tartani. Úgy tűnik azonban, hogy ez megint reneszánszát éli. A kérdés csak az, hogy valóban megéri-e? Attól függ, milyen célból tesszük mindezt.
Az utóbbi években egyre több a patkány, házilagos irtása mind nehezebb, több okból is. Ugyanakkor vannak szabályok, melyeket betartva sikeresen védekezhetünk ellene – igaz, drágábban, mint akár egy évtizeddel ezelőtt is.
Csak egy gondos és lelkiismeretes, egészségesen gyanakvó gazdálkodónak köszönhető, hogy nem került be a termesztésbe az a több száz, Hollandiából származó palánta, melyekről kiderült, hogy az egyik legveszélyesebb vírussal fertőzöttek.
