Gond van a fajtahasználati jogdíj körül!

Tavaly nyár vége óta 21 növényfaj szaporítóanyagai, illetve ezek utántermesztett változatainak felhasználása után úgynevezett fajtahasználati jogdíjat kell fizetnie a mezőgazdasági termelőknek. A díjat az erre létrehozott cég szedi be. Ehhez a kft. nyilatkozatokat küldött szét a növénytermesztőknek. Ebben a négy oldalas dokumentumban azonban olyan adatok megadására is rábírhatja a gazdálodókat, melyek nem szükségesek a díjjal kapcsolatos adminisztrációhoz. A Magyar Agrárkamara levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály szerint csak a termelő/vetőmag-feldolgozó nevére és címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. A többi, a fajtahasználati nyilatkozat nyomtatványon szereplő azonosító adatkérést önhatalmúlag tették a „kérdőívre”. Ez a termelőknek adminisztratív terheket jelent, továbbá az útmutatóban úgy szerepeltetik, mintha a törvény szerint kötelező lenne az összes felsorolt adatrubrika kitöltése. Ez egyrészt helytelen, másrészt elfogadhatatlan a kamarai tagjok szempontjából.

A kamara levelében jelezte továbbá, hogy amennyiben a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft nem rendelkeznek Adatvédelmi Nyilvántartási azonosítóval és adatkezelési számmal, úgy az adatok gyűjtése az 1992. évi LXIII. törvény szerint nem is lehetséges. Amennyiben rendelkezik, azt fel kell tüntetni a fajtahasználati nyilatkozat űrlapján, de akkor sem lehet kötelezni a mezőgazdasági termelőt/vetőmag-feldolgozót a törvényben meghatározott adatokon kívül a többi adat szolgáltatására.

További problémaként vetette fel a Magyar Agrárkamara, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Eddig az időpontig azonban már elvetették csaknem az összes repcét, és a kalászosokból is vetettek eddig az időpontig. Ez azért fontos, mert ezekre a területekre nem szedhető jogdíj. Ez azzal támasztható alá, hogy az 1995. évi XXXIII. törvény szerint ugyan a díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a betakarított terményt, azonban azt is kimondja, hogy a vetést megelőzően közzé kell tenni a növényfajtára vonatkozó díj mértékét a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában.
Apróbb felvetés, de azért a kamara tagjainak érdekei képviselete miatt fontos, hogy a fajtahasználati nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a nyilatkozat visszaküldési határideje 15 nap, ugyanakkor az 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. § (3) bekezdés csak ésszerű határidőt említ, ami a köztestület véleménye szerint legalább 30 nap.

A Magyar Agrárkamara emlett felhívja a mezőgazdasági temelők figyelmét is és javaslatokat ad, miként is kell eljárni a nyilatkozat kitöltése során. Ennek értelmében kifejtik, hogy a fajtahasználati nyilatkozat visszaküldése 15 napon belül nem kötelező, de azt 30-60 napon belül javasoljuk megtenni. Csak a listában (1. sz. mellékletben) szereplő fajták esetében kell a táblázatot kitölteni, amennyiben nem a listában szeplő fajtákat használ a termelő/vetőmag-feldolgozó, úgy nem kell a táblázatban semmit beírni. Az azonosító adatok esetében csak a termelő/vetőmag-feldolgozó nevét és címét kell beírni a többi adat kitöltése nem kötelező. A termelői nyilatkozat (B. pont) 1. a) vagy b pontja esetében csak a fehér kockába az X jelölést kell betenni, azt hogy hány ha-on gazdálkodik a termelő, nem kötelező beírni. A felelősség nyilatkozat (D. pont) alatt megjelenő szövegrész utolsó két szavát - „és hiánytalan” - javasolják kihúzni, tekintettel arra, hogy a kérdőívben szereplő nem minden kérdésre kell megadni a választ.

Az, aki 2009. szeptember 15-e előtt vetette el a listában szereplő őszi káposztarepce , őszi búza, őszi árpa, őszi durumbúza, őszi tritikálé, őszi rozs, őszi zab, tönkölybúza fajtát, annak nem kell a jogdíjat kifizetni! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.