Ha nem mérsz jól, 5 évre eleshetsz a támogatástól!

Elérkezett az ideje az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási támogatás területazonosításának, ami az egyik legfontosabb feladat a következő öt évnek! – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara közleménye, mely egyben praktikus tanácsokkal is szolgál.

Nincs egyszerű dolga azoknak a gazdálkodóknak, akik az agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) programban vesznek részt. 90 napjuk van ugyanis azoknak, akik megkapták az előzetes jóváhagyást területeikre. Most jött el az ideje annak, hogy a pályázó pontosan kimérje, azonosítsa a támogatásra bejelentett területeit. Szaknyelven el kell készítenie a területazonosítási kérelmét, melynek tartalmaznia kell a támogatási határozattal előzetesen jóváhagyott, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület(ek) (továbbiakban: KET) EOV koordinátáit. E koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak kell lenniük. Az EOV koordináták megadása abban az esetben is kötelező, ha a támogatott terület egybeesik a fizikai blokk támogatható területével. A KET felmérése során a terület töréspontjainak X és Y (EOV) koordinátáit meg kell adni, azon változtatni a program folyamán nem lehet.

A területmérésnek különböző és igen részletes szabályai vannak attól függően, hogy a gazdálkodó az agrár-környezetgazdálkodási program mely célprogramjában vesz részt (Szántóföldi, Szántóföldi növénytermesztés túzok, valamint kék-vércse élőhely-fejlesztési, Gyepgazdálkodási, Ökológiai szántóföldi, valamint az ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztési, Ültetvényekre vonatkozó, Nádgazdálkodási). Ezekről a Magyar Agrárkamara honlapján – www.agrarkamara.hu – találhatnak részleteket, melyekre nagyon oda kell figyelni.

Általánosságban viszont elmondható, hogy nem lehet része a fizikai blokkon belül kimért KET-nek azon terület, amely:
– mezőgazdasági művelés alatt nem áll (nádasok, tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek, és azon facsoportok, amelyek alatt művelést nem folytatnak), és területük a KET-tel körülvetten eléri, vagy meghaladja a 0,01 hektárt, a nem művelő útnak használt út.;
a 2003. június 30-án kultúrállapotban nem lévő, de időközben beművelt területek.

A mérés csak a fenti kritériumoknak megfelelő mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett terület határaira vonatkozóan történjen meg – beleértve az egyes esetekben nevesített kivételes helyzeteket pl. művelőút! – javasolja a Magyar Agrárkamara.

A köztestület szakértői arra is felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy az így beazonosított támogatható terület a gyakorlatban eltérhet az ingatlan nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő területi adatoktól. Ezért javasolják a gazdálkodóknak, hogy előzetesen nézzék meg, hogy a ténylegesen művelt terület megegyezik-e az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyzetével!

A lényeg tehát az, hogy a termelőknek a ténylegesen használt területet kell beazonosítaniuk, vagy beazonosíttatniuk, de tudni kell azt is, hogy vitás esetekben az úgynevezett kataszteri fedvény és a földhasználati lap perdöntő lesz. E szerint mindenképpen javasolja a kamara a kataszterhez illeszkedő használatot és mérést. Célszerű lesz külön KET-ként kimérni az olyan több helyrajzi számból álló területekből azon egységeket is – melyekre vonatkozóan nincs meg a legalább még öt évről szóló földhasználati lap, hiszen időközi területcsökkentési szándék csak az egész KET területére lehetséges, s ez súlyos anyagi következménnyel járhat.

Felmerül természetesen még egy sor eset, mely óvatos és figyelmes eljárást követel a gazdálkodóktól. Ilyen lehet például, ha a terepen nem látható, nem körülírható a FÖMI által nem támogathatónak ítélt terület, vagy nehezen beazonosítható blokkhatár , utak, csatornák találhatók a területen, a szomszédos KET-ek között átfedés van, illetve a lemért terület meghaladja a támogatási kérelemben szereplő területet. Utóbbi esetben például az AKG kötelezettségeit az egész, nagyobb területre kell alkalmazni, de támogatás csak a tényleges – kisebb -területre vehető igénybe.

A Magyar Agrárkamara beszámol arról is, hogy a földterület kimérés költségeihez a gazdálkodó támogatást kap. A pénzt – mely egyszeri 20 eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá a területazonosítási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő területek után hektáronként 2 eurónak megfelelő forintösszeg – az első kifizetéssel egyidejűleg kapják kézhez a pályázók.

Amennyiben a gazdálkodó most pontatlanul dolgozik, úgy az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jár el, s alkalmaz különféle szankciókat, melyek akár a támogatás visszafizetését is előírhatják.