Illemkódex nemzetközi kocsmázóknak

Három ország sörfogyasztásának szokásait mérte fel a Magyar Sörgyártók Szövetsége, és összefoglalták, mire érdemes figyelni, ha Csehországban vagy a messzi Kínában, Ausztráliában söröznénk. Míg Magyarországon a sörrel való koccintás tilalma tartja magát szívósan a közbeszédben, más nemzeteknél más érdekességek kapcsolódnak a folyékony kenyérhez.

A sörfogyasztásban világviszonylatban is az élen járó cseheknél előfordul például, hogy a törzsvendégek saját korsójukkal érkeznek kedvenc kocsmájukba, ami mindig csak egyféle sört árul: azt, aminek címere a bejárat előtt díszeleg. Az adott sörnek aztán rendelhetjük könnyebb és erősebb változatát is. Ha társasággal érkezünk barátainkat egyenként, koccintással köszöntsük, mindenkinek a szemébe nézve. Két szabályt kell betartanunk, ha el akarjuk ki a babonában ígért hét év balszerencsét a hálószobában: egy csepp sör sem folyhat mellé a koccintáskor, és a kinyújtott karunk sem kereszteződhet máséval. Mielőtt kortyolnánk a sörből, mindig érintsük az asztalhoz a korsót! Ha ezt üres korsóval tesszük, az a pincérnek szól: hozhatja a következő adagot.

Kevésbé ismert tény, hogy a világon a negyedik legtöbb sört az ausztrálok fogyasztják. Nem is csoda, ha néha túlzásokba esnek, hisz a Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint itt gyakori szokás mindenkit meghívni egy körre. Ezt azonban csak az fogadhatja el, akinek szintén módjában áll hasonló gesztust tenni, s azt később meg is teszi, legalább ugyanolyan minőségű italt rendelve, mint az őt megelőzők. Az üvegben felszolgált sört errefelé üvegből is szokás meginni. Szép hagyomány még, hogy ha valakinek véletlenül lelökjük a sörét, azt kiengesztelhetjük, ha azonnal meglepjük egy másik korsóval.

Kínában is terjedőben van a sörfogyasztás. Itt az a szokás alakult ki, hogy az egész estén az egész társaságnak egy ember, a "házigazda" fizet. Ilyenkor az egészségére illik felállva tósztot mondani, majd nagyot kortyolni a sörből - az első adag esetén egyenesen kötelező lehúzni a teljes adagot, amíg ez nem történt meg, sem a vendéglátó, sem a tósztot mondó nem ülhet le. Kínában, mint az élet sok más területén, itt is igen fontos az udvariasság. Társaságban először mindenki a szomszédai poharát tölti tele, s csak azután a sajátját, a tósztnál pedig arra is figyelni kell, hogy a vendégek pohara a házigazdáénál alacsonyabban maradjon, ez fejezi ki ugyanis a tiszteletet. Érdekesség, hogy Kínában általában szobahőmérsékletű sört szolgálnak fel az éttermekben és bárokban - a hideg sör ugyanis szerintük a toroknak és a gyomornak is árthat, és akadályozza az energiaáramlást.„”