Oltalom alatt az élelem

A földrajzi származás, ha ételekről-italokról van szó, szinte márka-számba megy, gondoljunk csak a pármai vagy a fekete-erdei sonkára, a görög feta sajtra, a bajor sörre. Persze nem csak külföldön készülnek efféle helyi különlegességek, nekünk is van messze földön híres tokaji borunk, gönci barackunk. Mivel ezeket védelem nélkül könnyebb volna hamisítani, mint a középkorban a szentek utcákon árult ereklyéit, az Európai Unió kitalálta az úgynevezett földrajzi árujelzőt. Ennek két kategóriája az eredtmegjelölés (OEM) és földrajzi jelzés (OFJ). Az eredetmegjelölés a szigorúbb: ezek a termékek minden előállítási lépése a meghatározott földrajzi régióban történik, míg a földrajzi jelzésnél elég, ha csak az előállítás egy fázisa kötődik az adott területhez.

Magyarországról elsőként a szegedi (téli)szalámi nyert uniós oltalmat, ezt tavaly követte a hajdúsági torma, a budapesti téliszalámi, a makói (vörös)hagyma. Az oltalom kapuja előtt persze több termék is sorban áll, egytől egyig ismert, hungarikum-számba menő élelmiszerek: a csabai és a gyulai kolbász, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a magyar szürkemarhahús, a gönci kajszibarack, az alföldi kamillavirágzat és a szőregi rózsatő sorakoznak az oltalomra várók listáján.

Ha már a bevezetésben szót ejtettünk a szeszes italokról, emlékezzünk meg ezekről is, bár rájuk más szabályozás vonatkozik. Ahhoz, hogy a közösség oltalma alá kerüljenek, először nemzeti oltalmat kell kérelmezni, s innen vezet az út az unió-szerte élvezett védelemhez. Utóbbi kategóriába eddig a gönci és a kecskeméti barack-, a békési és a szatmári szilva- és a szabolcsi almapálinka nyert bebocsátást, de a nemzeti oltalom lépcsőfokát már a göcseji körte- és az újfehértói meggypálinka is elérte.

Az unió oltalom alatt álló borait az E-Bacchus nyilvántartásban kezelik. Bár az adatbázist nem sikerült fellelnünk azon az internetes címen, ahol lennie kellene, egy külső forrás szerint abban a következő magyar földrajzi eredetjelzések szerepelnek: Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrői hárslevelű, Duna, Eger, Egerszóláti Olaszrizling, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Somlói Arany, Somlói Nászéjszakák bora, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala eredetmegjelölések és az Alföldi, Balatonmelléki, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli, Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Tisza-melléki, Tisza völgyi, Zempléni.