A franciák sem bírják segély nélkül

Stabilizálni kell a gazdák jövedelmét, megerősíteni az ágazat versenyképességét – ezek a fő célkitűzései az úgynevezettt Sarkozy-tervnek, amelyneket a mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire igyekszik megvalósítani. Az ágazat 2008-ban 20%-os, 2009-ben 32%-os jövedelemcsökkenést könyvelhetett el, a válság gyakorlatilag állandósult. A fő problémát a gazdák eladósodottsága jelenti, ennek enyhítésére a francia kormány összesen 1600 millió eurót különített el, amely részben államilag támogatott – 1,5 %-os kamatra, öt éves futamidővel államilag garantált – kölcsönök formájában jut el a gazdálkodókhoz. 170 millió euró erejéig átvállalja az idénymunkások járulékait a francia állam, mivel a franciák az élőmunka-árak tekintetében nagyon lemaradtak uniós versenytársaiktól.

A Sarkozy-terv a mezőgazdaságba döntött eurómilliárdokon kívül szabályozási változásokat is tartalmaz. A termelők hátránya az egységesülő kereskedelemmel szemben Franciaországban is jelentkeznek: ennek orvoslására a kormány teljes átláthatóságot hirdet a haszonkulcsok tekintetében, valamint államilag meghatározott tartalmú, gazdasági évre előre meghatározott árakat tartalmazó hosszú távú szerződések megkötését teszi kötelezővé egyes ágazatokban – mint például az idén válogatott hányattatásokat elszenvedő tejágazat.

Bátorítani kívánja az állam a termelők szövetkezését: 30 000 francia zöldség és gyümölcstermelő gazdaságból csak a fele tartozik valamilyen értékesítő szervezethez, amelyből összesen 285 van: tizenötezer gazda és 285 értékesítő szervezet versenyez öt nagy kereskedelmi lánc kegyeiért – nem csoda, ha egyes esetekben az élelmiszer fogyasztói árának csak egyharmada jut a mezőgazdasági termelőhöz, kétharmada a kereskedőknél marad. 2009-ben a termelői árak 20%-kal csökkentek, míg az élelmiszerek fogyasztói ára 1%-kal.

A Sarkozy-terv seregnyi apróbb rendelkezést tartalmaz: célul tűzi ki gazdák adminisztrációs terheinek csökkentését, jobb élelmiszerbiztonságot és az iskolagyümölcs-program kiterjesztését ígéri. Ugyanakkor a gazdák érdekvédelmi szervezetei arra figyelmeztetnek: az országos hatáskör kevés a problémák megoldásához, a helyzet kulcsa az uniós agrárszabályozás, amelynek 2013-as átrendezéséről már megkezdődtek a tárgyalások.