Jöhet az agrárbank

Hosszú ideje kritizálják a szakmai szervezetek, s úgy tűnik, mostanra a kormány is belátta, hogy az agrár-kárenyhítés jelenlegi rendszere messze van a sikerestől. A kárenyhítési alapba a gazdálkodók kötelező jelleggel fizetik be a művelt terület nagysága alapján számított összeget, s a kormány minden forint mellé odatesz még egyet. Az így összegyűlt pénz fedezné az olykor aszályok, máskor ár- és belvizek miatt keletkezett agrárkárokat, csakhogy a tapasztalatok szerint az alapban összegyűlt összeg a károk töredékének enyhítésére elég csak. Nem csoda, hogy a gazdálkodók elégedetlenek, az érdekképviseletek pedig a fizetési határidők kitolását és állami plusz-befizetést követelnek. Font Sándor fideszes politikus Duna Televízióban elhangzott szavaiból hétfőn kiderült, hogy a jelenlegi biztosítási és kárenyhítési rendszer hibáit a kormány is látja és tervezik is a változtatásokat.

Azt már a múlt héten bejelentette a kormányzat - és megírta többek közt a Szabad Föld is -, hogy a kárenyhítési alapba az eredetileg június 30-i határidő helyett szeptember 30-ig várják a befizetéseket. Így a gazdálkodók időt nyernek ugyan, de ez csak átmenetileg jelent megoldást. A hosszú távú tervekről Font Sándor beszélt: a teljes biztosítási és finanszírozási rendszer átalakítanák vagy legalábbis kiegészítenék - mondta el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökeként tevékenykedő politikus. A reformokat illetően több elképzelés is felvetődött, s ahogyan az ilyenkor lenni szokott, megvizsgáltak az európai uniós példákat is, az önkéntes nonprofit biztosítók rendszerét és a komoly állami tőkealappal létrehozott kárenyhítési rendszereket emelve ki. Hogy ezekből átkerül-e valami a magyar gyakorlatba, még nem tudni, az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy létrejön a már korábban beígért, állami háttérrel működő agrárbank. Mint azt Font Sándor elmondta, az agrobankok lényege, hogy a szűk esztendőkben kihúzzák a csávából a bajba került gazdálkodókat és segítenek fenntartani az agráriumot. A rendszer többek közt Franciaországban, Németországban, és Olaszországban is működik - kérdés, hogy a hazai, agrárkárokban éppen nem szűkölködő viszonyok közt is fenntartható-e a konstrukció.