Kormányzati gyámság alá kerül a kamara

November végétől a vidékfejlesztési miniszter által kijelölt kamarai biztos felügyelheti a Magyar Agárkamara gazdálkodását és nem mellékesen döntéshozását. Az idő ugyan rövid, de tegnap már a parlament mezőgazdasági bizottságán átment az önálló képviselői indítványként beadott új törvényjavaslat, s nem lehet kétséges, hogy a kormánytöbbség megszavazza azt.

- A jogszabály módosítás alapvető célja a tisztánlátás – nyilatkozta az MR1-Kossuth Rádiónak Jakab István, az egyik előterjesztő – hiszen a Magyar Agrárkamara több százmillió forint közpénzzel és két és fél- hárommilliárd forint uniós forrással gazdálkodik, szerintük nehezen áttekinthetően és vitatható módon. Jelen feltételek mellett elkerülhetetlen a lépés, hogy ne legyen vagyonvesztés a köztestületnél, és hogy a hosszabb távú működést biztosítani lehessen – tette hozzá.

Tény, hogy a köztestület gazdálkodását eddig az Állami Számvevőszék vizsgálta, és nem talált benne egetverő hibát. Emellett a kamara gazdálkodását kormányzati oldalról a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is folyamatosan ellenőrizte, mivel számottevő uniós támogatást is felhasznál a Gazdálkodói Információs Szolgálat működtetéséhez.

A kamarai biztos lényegében előkészíti a kamara működésének teljes átszervezését is. Erről egy külön törvénymódosítást kell alkotni – ez eddig nem készült el -, s az átalakítást vélhetően 2011 első felében el is végzik. A biztos mandátuma ugyanis a tervek szerint csupán 2011. június 30-ig szólna. Az elképzelések szerint kötelező lesz a tagság, a 200-300 ezer potenciális tag évente 1000 és 500-700 ezer forintos tagdíjat fizetne. A kamara önálló köztestületként érdekképviseletet is ellátna. (Az ellenzék szerint kérdés, hogy a mostani körülmények között, a biztos által felügyelve és irányítottan mennyire lesz markáns az érdekek képviselete.) Védené a hazai termék előállítóit és forgalmazóit, s piacszabályozó szerepe is lehetne az Agrárkamarának.

Jakab a rádiónak elmondta azt is, hogy szeretnék megszüntetni azt a párhuzamosságot is, hogy egymás mellett működik a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal falugazdász hálózata, és a kamarai szakértők szaktanácsadói rendszere. Az ellenzék szerint nincs szó igazi párhuzamosságról, a szakértői csoportok a gyakorlatban jól megosztották egymás között a feladatokat, s a gazdálkodó eldönthette, hogy milyen ügyben, melyik tanácsadóhoz forduljon.