Mi lesz az uniós agrárjövővel?

Továbbra is bizonytalanságok sora övezi az Európai Unió 2013 utáni Közös Agrárpolitikáját (KAP). Egy reformtervezet már született, ám ez még nem hivatalos, majd csak november 18-án hozzák nyilvánosságra, mégis ennek kapcsán tárgyaltak hazánk agrárvezetői szerdán az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagjaival. A Bizottság a magyar uniós elnökségre készülve látogatott Budapestre, de elkerülhetetlen volt, hogy megbeszéléseiken az új KAP kerüljön a középpontba, hiszen az utóbbi időben viták és érdekkülönbségek sorát generálja a téma: melyik tagállam hogyan és mekkora összegekkel részesedjen az uniós agrárbüdzséből?

A híradások alapján a mostani megbeszélések inkább az egyetértés jegyében zajlottak. Paolo de Castro uniós bizottsági elnök a megbeszéléseken elmondta: várhatóan megmarad az eddigi, 45 milliárd eurós agrárköltségvetés, bár kevésen múlt, hogy nem sikerült többletforrásokat szerezni. Font Sándor, a magyar parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke erre úgy reagált: örvendetes, hogy ismert a büdzsé nagysága, de arról még biztosan sok vita lesz, hogy az eltérő érdekekkel rendelkező tagállamok között hogyan osszák meg ezt az összeget.

A legfontosabb magyar érdekek közül a kétpilléres támogatások megőrzése került szóba, s a hazai és az uniós képviselők is egyetértettek abban, hogy az erős KAP valamennyi tagállam érdeke. Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztert a tárgyalásokon Czerván György agrárügyekért felelős államtitkár képviselte, aki elmondta: minden uniós polgárnak köze van a mezőgazdasághoz, hiszen élelmiszerfogyasztók vagyunk. Ezért az élelmiszerbiztonság, a környezet kulturált fenntartása közös célunk kell, hogy legyen.

Az uniós tárgyalások másnapján Fazekas Sándor agrárminiszter Ilse Aignert, a német élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi minisztert fogadta Budapesten. A tárcavezetők találkozóján szó esett arról, hogy a kész, teljes költségvetést később fogadják majd el, mint a Közös Agrárpolitika részleteit, így elsősorban valamiféle filozófiát kell kialakítani az agrárium kapcsán, aminek a mentén majd a rendelkezésre álló pénzt is el lehet osztani. Annak ellenére, hogy legfontosabb agrárkereskedelmi partnerünkkel, Németországgal sok kérdésben eltérők az érdekeink, Fazekas és Aigner a tárgyaláson a közös elképzelésekre helyezte a hangsúlyt. A két miniszter egyetértett abban, hogy az élelmiszerbiztonság, a vidéki életlehetőségek, a gazdák méltányos jövedelme és az európai mezőgazdaság versenyképessége minden fél számára elfogadható, elérendő célokat jelentenek.