Több az import sajt és lekvár a boltokban, mint a hazai

A 12 legjelentősebb hazai kiskereskedelmi láncnál végzett felméréseket a Budapesti Corvinus Egyetem arról, hogy milyen arányban találhatók magyar termékek a boltok polcain. Kasza Gyula, a kutatás vezetője a Duna Tv-ben beszélt az eredményekről. Elmondta: csak olyan termékeket vizsgáltak, amikből a magyar élelmiszeripar is képes, vagy képes lenne jó minőséget és nagy mennyiséget előállítani, s különös hangsúlyt fektettek a húskészítményekre, a tojásra, a joghurtokra és kefirekre, tejfölökre, sajtokra és sajtkészítményekre, a túróra, a tejre, mézre, gyümölcsre és a lekvárokra. A kutatás során kiderült: a vizsgált termékeknek átlagosan a háromnegyede volt magyar – több a hazai, kevesebb a nemzetközi láncok kínálatában.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az alaptermékek közt jóval több a magyar, mint a feldolgozottak közt - tette hozzá a kutató, példaként említve, hogy a sajtok és lekvárok kevesebb, mint fele volt hazai a vizsgált áruházakban. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kapacitásai márpedig megengednék, hogy több készüljön ezekből a termékekből. Szintén érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen melyik termék számít hazainak, hiszen erről szakmai körökben sincsen konszenzus - akad, aki szerint elég, ha a terméket Magyarországon állítják elő, míg mások szerint a hazai nyersanyag és a magyar cégtulajdon is perdöntő tényezők.

Kasza Gyula a Duna Tv-nek arról is beszélt, hogy a magyar termékek ára sokszor magasabb az importáruénál. Ennek oka azonban nem csak az előállítási költségekben keresendő: Kasza szerint gyakran előfordul, hogy a magyar beszállítókat a kereskedelmi láncok – különösen a nemzetközi hátterűek – a szokásosnál magasabb árréssel büntetik. A kutató úgy tudja, arra is van példa, hogy a magyar termékeken 100 százalékos a kereskedői árrés – talán éppen annak köszönhetően, hogy a kereskedők is tudják: a tudatos vásárlók egyre növekvő rétege több pénzt is hajlandó kifizetni a hazai termékekért. A lakosságban már 10 százalék fölötti azoknak az aránya, akik tudatosan keresik a boltok polcain a magyar termékeket – mondja a kutató, hozzátéve, hogy ez nem csak a reáljövedelemtől, de többek közt a nemtől és az iskolázottságtól is függ. A Budapesti Corvinus Egyetem szakembere szerint mindenképpen szükség van a tudatosság növelésére – például egy országos szintű iskolai élelmiszer-oktatási program kidolgozásával.