Lengyel csirkével nyomják le a multik az itthoni árakat

Főként a Dunántúlon fordult elő, hogy a csibéket nem vette át nevelésre a termelő, és emiatt lefojtották az aprójószágokat. Tizenháromezer kiskacsát ugyanakkor Szentesen is megsemmisítettek, mert a termelő ilyen takarmány-, illetve felvásárlási árak mellett nem volt hajlandó átvenni és felnevelni.

A pecsenyekacsa-tenyésztés egyébként is halódik megyénkben, még jó feltételek között is drága az előállítása, és keveset fizetnek érte a feldolgozók. A csirkések a békéscsabai Barnevál halálát nagyon sajnálják, emiatt a csirkéjüket is kisebb hajdú-bihari feldolgozókba vagy Szentesre, Hernádra, Kisvárdára kell szállítaniuk – olvasható a beol.hu-n.

Kováts György kaszaperi termelő elmondta, hogy a takarmányár-robbanást nem követik az átvételi árak, a feldolgozók arra hivatkoznak, azért nem fizetnek többet, mert ők sem kapnak többet a kereskedőktől, áruházláncoktól. Kováts György kiemelte, a csirkére kilónként 31 forintos támogatást kaphatnának fele-fele arányban a magyar kormánytól és az uniótól, de ennek csak a töredéke érkezik el hozzájuk, az is nagy késéssel.

A feldolgozók azzal indokolják a nyomott felvásárlási árat, hogy főként a multiáruházaknál ők sem tudják érvényesíteni a magasabb árat. Információink szerint ömlik be a lengyel vágott csirke, az ottani termelők azt a baromfimennyiséget dobják piacra hazánkban, amit otthon nem tudtak értékesíteni.

- Tény, hogy tavaly október környékén túltermelés volt a hazai baromfipiacon, emiatt a feldolgozók is csúszással vették át a csirkét - ecsetelte Medovarszki András békéscsabai termelő, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja.

- Emellett jöttek be vágottcsirke-szállítmányok, és ez is a kínálati piacot erősítette, az átvételi árat pedig lefelé vitte. Ezután több lépcsőben emelkedett a takarmányok, tápok ára, télen az energiaköltségek is magasabbak. A termelők veszteségesen nem akarnak működni, ezért visszamondanak vagy lecsökkentenek naposcsibe-kihelyezéseket.